A felhasználónév és a jelszó szerepét a személyi igazolvány fogja átvenni

Bódi Antal nyíregyházi informatikai és közlekedésbiztonsági szakértő, a KBA Közép-európai Biztonsági Képzési és Kutatási Központ kuratóriumi tagja nemrégiben tartott előadást a megyei iparkamarában a ránk leselkedő veszélyekről.

– A kibertámadások célpontjai 99 százalékban mi, emberek vagyunk – szögezte le elöljáróban a szakember. – Azért akarnak tőlünk jogosultságokat szerezni, mert az adatainkra utaznak. Eddig a piac elhitette velünk, hogy ha megvesszük a csoda védelmi rendszerüket, biztonságban leszünk, de ilyen nincsen. Csak akkor leszünk biztonságban, ha megfontoltabban, tudatosabban viszonyulunk az adataink védelméhez. A személyi igazolvány (e-SZIG) azért érdekes ebből a szempontból, mert az egy e-IDAS konform eszköz, azaz alkalmas a biztonságos elektronikus azonosításra. Az Európai Unió tagállamai közül hazánkban a legelterjedtebb az új e-személyi: eddig 4, 5 milliót adtak ki belőle.

A kétfaktoros azonosításnak lehet olyan eleme, ami birtokláson alapul, tehát az enyém, mindig nálam van, és ahhoz, hogy valamit tudjak csinálni, erre szükségem van.

Önvezető járművek, drónok

Az átlagfelhasználó általában annyit tud, hogy username és password, amit vagy leír valahova, vagy megjegyzi, de kevés erőfeszítéssel kitalálható vagy megszerezhető.

– Ha azonban van még egy faktor – mint például amikor telefonon kapunk jóváhagyó sms-t –, azzal meg tudja erősíteni az adatai védelmét. Az e-SZIG ennél sokkal egyszerűbben működik, elég csak odaérinteni a jogosultság kezeléséhez. Ez – kezdeményezésemre – hamarosan megjelenik az élet több területén is, de már használják például az önkormányzati ASP-ben, ami egységes felületen, felhőalapú szolgáltatásként teszi elérhetővé a feladatok ellátásához szükséges alkalmazásokat, valamint az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térben (EESZT) is a személyi az azonosítás eszköze, hiszen ott van az orvosnál, amikor felírja a gyógyszert, és a betegnél, amikor kiváltja azt. Gond esetén így nem kérdés, kit terhel felelősség. Ezt szeretném átültetni a közlekedésbe is, hiszen az elmúlt tíz évben nem csökkent a halálos balesetek száma, miközben a közúti forgalom, ezzel pedig a kockázat is nő.

Frusztrációként éljük meg a közlekedést, ami roppant kellemetlen érzés.

Közben jönnek az önvezető autók, a drónok, ezekre pedig nem vagyunk felkészülve sem az utakon, sem a légi közlekedésben – mutatott rá Bódi Antal. – Ahhoz, hogy az éppen kialakulóban lévő világ a jövőben biztonságos legyen számunkra, teljesen máshogy kell kezelnünk a közlekedést. Olyan szituációban vagyunk, mint amikor a lóról át kellett ülnünk az autóba. Az unokáink, dédunokáink valószínűleg már nem fognak vezetni, a számítógépek sokkal precízebben elvégzik majd ezt a feladatot, nulla százalékra csökkentve a baleset esélyét. Ehhez viszont teljesen digitalizálni kell a közlekedést, le kell venni róla azt a mítoszt, hogy a vezetés része az önmegvalósításnak, mert sokkal fontosabb, hogy mindenki biztonságban legyen. Ezenkívül miért éri meg ezzel foglalkozni?

Magyarországon minden évben 5-600 ember hal meg közlekedési balesetben, öt-hatezren szenvednek súlyos, közel 15 ezren könnyebb sérüléseket, aminek nemzetgazdasági értelemben ára van: a kárértéke évente 200 milliárd forint, és ebben még nincsen benne a közlekedés keltette frusztráció egészségromboló hatása, mert az legalább még egyszer ennyi.

Nyomkövető minden autóba

– Három éve kezdtem el mondogatni azt, amit az EU mostanában szorgalmaz: minden járműbe nyomkövetőt kell beszerelni. Ez 2022-ben az újakban, 2026-tól pedig mindegyik járműben benne lesz.

A lényeg, hogy ezt a „fekete dobozt” ne csak a baleset bekövetkezte után, hanem élő eszközként, a személyi igazolvány felhasználásával titkosítottan, együtt alkalmazzuk, mert addig, míg gond nélkül eljutok A-ból B-be, az az én dolgom, baj esetén azonban a hatóságnak legyen lehetősége közhiteles módon a visszakövetésre és a felelősség megállapítására.

Az informatikai fejlettségünk lehetővé tenné, hogy akár az összes mozgó járművet követni tudjuk, ennek kulcsa pedig az emberek digitális lábnyoma, az e-SZIG, aminek van egy nagyon jó tulajdonsága: nem adjuk oda senkinek, így nem is élhetnek vissza vele.

Biztonságról közérthetően

Bódi Antal informatikai és közlekedésbiztonsági szakértő előadását A Biztonságról közérthetően szimpóziumsorozat részeként, a KBA Közép-európai Biztonsági Képzési és Kutatási Központ és a megyei iparkamara közös szervezésében hallhatták az érdeklődők. A KBA ebben az évben még két alkalommal szervez hasonló eseményt a megyeszékhelyen, legközelebb október 24-én, csütörtökön. A szimpóziumok témája: Ukrajnai konfliktus jellemzői, várható hatásai a térség államai – különösen Magyarország – biztonságára címmel dr. Demkó Attila író, biztonságpolitikai szakértő 10 órától, déltől pedig Biztonságtudatosság, tudatos biztonság tervezése a kisvállalkozások esetében címmel dr. Fialka György címzetes egyetemi docens, a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara elnöke tart ingyenes előadást az iparkamarában.

CSA