Ömleni kezdett a vér egy ügyfélből a bankban, hihetetlen szerencse, de épp ekkor tartották az elsősegélynyújtás-tanfolyamot a belvárosban

Merünk-e segíteni egy baleset sérültjének, tudjuk-e, mit kell tenni artériás vérzéskor, ha egy félrenyelt falat miatt fulladozni kezd valaki, vagy hirtelen szívleállásnál merjük-e alkalmazni a mellkaskompressziót? Ezekre a kérdésekre Norvégiában a lakosság 95 százaléka azonnal igennel felelne, a hazai lakosság alig 1 százaléka ismeri az életmentő beavatkozásokat.

– Az elsősegélynyújtás életet menthet, nem helyettesíti a sürgősségi ellátást, ugyanakkor a hatékony és gyors beavatkozás első, létfontosságú lépése, amely hozzájárul a sérülés súlyosságának csökkentéséhez, és javítja a túlélés esélyeit. Az elsősegélynyújtás világnapján ennek fontosságára hívjuk fel a figyelmet, illetve ünnepeljük mindazokat, akik laikusként tudnak és mernek életet menteni, valamint azokat is, akiket megmentettek – mondta a Magyar Vöröskereszt megyei szervezetének pénteki bemutatóján Jurkinya-Kádár Henrietta képzési referens. A Kossuth téren bárki kipróbálhatta az életmentő mozdulatokat, a szervezet Hősképző programjában pedig életkortól függetlenül megszerezhető az a tudás, amivel egy sérült, rosszul lett embertársunkon segíthetünk.

– Nagyon fontos már gyermekkorban elkezdeni és megtanulni az alapokat, mert így később ők nem fognak félni jó célra fordítani a tudásukat – tette hozzá a volt mentőtiszt. A legtöbb esetben a félelem és az ismeret hiánya miatt marad el a segítség, pedig azzal tesszük a legnagyobb bajt, ha semmit nem teszünk.

– Légzésvizsgálat, 30 mellkaskompresszió, 2 befújás – hangzik a mikrofonból az utasítás Nyíregyháza belvárosában. Nyolcan nyomják ütemre a műanyag baba mellkasát – s egyre többen állnak meg érdeklődve, csodálkozva a Magyar Vöröskereszt megyei szervezetének önkéntesei mellett.

– Én soha nem lennék olyan bátor, hogy bárkinek a mellkasát nyomkodjam – meséli egy idősebb hölgy a társaságában lévő, vele egykorú férfinak, aki ugyancsak azok körébe tartozik, akik attól félnek, eltörik a beteg bordáját, és még nagyobb bajt csinálnak.

– Jó volt felidézni a mozdulatokat, felfrissíteni a tudást – ezt már Magyar László mondja, miután precízen végigcsinálta a gyakorlatsort. A Széchenyi-középiskola tanára, kollégiumi nevelő korábban edzőként is dolgozott, a futballpályán pedig mindig történik valami. – Volt rá példa, hogy szükség volt az elsősegélytudásomra – árulja el. A kapus és egy játékos fejeltek össze, a focista lenyelte a saját nyelvét, a szakszerű elsősegély nagyban hozzájárult, hogy megmentették az életét. – A kollégiumban is bármikor előfordulhat, hogy segíteni kell, nekem fontos ez az ismeret.

Emberéletekben mérhető

Az Európai Vöröskereszt Szervezetek 16 tagszervezete 2000-ben kezdeményezte, hogy szeptember második szombatja legyen az elsősegélynyújtás világnapja.

– Ezen a napon azokat a laikus életmentőket ünnepeljük, akik megtanulták az elsősegélynyújtást, azt, hogyan kell a bajba jutott embertársuknak segíteni, és azokat is ünnepeljük, akiknek ezek az elsősegélynyújtók megmentették az életét – tájékoztat Jurkinya-Kádár Henrietta, a Vöröskereszt képzési referense arról, miért tartották önkénteseik a bemutatót pénteken. – Szeretnénk, hogy mindenki fontosnak érezze ezt megtanulni. S nemcsak az újraélesztésre kell gondolni, hanem arra is, hogyan kell vérzést csillapítani, légúti idegen testet eltávolítani, nagyon sok dolog tartozik bele az elsősegélynyújtásba – sorolja Heni, aki korábban mentőtisztként mentett életeket. Látta a mindennapi munkájában is, milyen sokat számít, és ember­életekben mérhető, ha valaki tudja, meri és meg is teszi a szükséges mozdulatokat.

Egy négyéves kisfiúhoz kaptak riasztást, mert félrenyelt. Az apukájának volt annyi lélekjelenléte, hogy a már ellilult gyermekén alkalmazta a fogásokat, amit még akkor tanult, amikor a jogosítványát szerezte. Ütögette a hátát, majd hasi lökéssel (Heimlich-műfogás) sikerült kimozdítani a megakadt húsfalatot. – Mi már csak egy síró gyermeket találtunk, akit megfigyelésre kórházba vittünk – meséli a pozitív történetet Heni, ám ekkor az élet valós helyzetet hoz.

A közeli bankba kérnek segítséget egy súlyosan vérző ügyfelükhöz. Heni és Bere László mentőtiszt, aki a helyes gyakorlatra oktatja a közönséget, de az elsősegélynyújtás-tanfolyamon végzetteket is vizsgáztatja a Vöröskeresztnél, azonnal rohannak, s mire a mentők megérkeznek, ellátják a férfit.

Bárki megtanulhatja

Az újraélesztést bárki megtanulhatja, ez nem életkorfüggő, és erre tökéletes példa Heni 5 és fél éves kislánya, Lilla, aki már elvégezte a Magyar Vöröskereszt Hősképzőjét is, s pénteken maga is megmutatta a tőle sokkal idősebbeknek is, mit és hogyan kell tenni a szakszerű újraélesztés során.

– Azért tanultam meg, hogy ha látok egy ájult ember, akkor tudjam, hogyan kell újraéleszteni – mondja Lilla, és büszkén mutatja a csokoládét, amit azért kapott, mert nagyon ügyes volt. A szőke kislány azt is elárulja, két napja kérte az anyukáját, gyakoroljanak egy kicsit, nehogy elrontson valamit.

– Ez nagyon klassz volt – lelkendezik Taraczközi Áron, miután a diáktársaival együtt nemcsak megnézték, hanem végig is csinálták a nyomás-befújás sort. – Van bennem annyi bátorság, hogy bárhol, bármikor és bárkit újraélesszek, ha erre szükség van – hangsúlyozza a Leonardo Média­ Akadémia diákja, és hozzáteszi: fontos lenne, hogy mindenki megtanulja ezt. Ez a bemutató is nagyon jó ötlet, több ilyen népszerűsítő programra lenne szükség.

Életmentő emlékérem

A tapasztalatok szerint a félelem és az ismerethiány miatt nem mernek odamenni az emberek egy földön fekvő társukhoz, de aki tudja, az nem habozik.

– Ők emberéletet adnak vissza a tudásukkal. Éppen ezért azoknak, akik nem egészségügyi végzettségűek, de mernek embertársukon segíteni, azoknak Életmentő emlékérmet adományozunk – mondja Gurály Edina, a Vöröskereszt megyei igazgatója. – Novemberben a véradók napja alkalmából egy olyan fiatal lány veheti át az elismerést, aki hazafelé tartva mindaddig megtartotta egy rosszul lett ember életfunkcióit, amíg a mentők megérkeztek.

BM