Emlékezés a vízügyi szakemberre

Péchy Lászlóra, az egykori Ecsedi-láp lecsapoló és Szamos bal parti Ármentesítő és Belvízszabályozó Társulat igazgató főmérnökére emlékeztek a napokban Paposon és Nagy­ecseden születésének évfordulója alkalmából. A nagyecsedi és a paposi önkormányzat, a Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság, valamint a Nyugdíjas Vízitársulati Vezetők Klubja által szervezett program első részeként az emlékezők megkoszorúzták az óvoda udvarán található Péchy László-mellszobrot, majd a temetőben a vízügyi szakember sírjánál is elhelyezték a tisztelet és a hála virágait.

Harminchét éven keresztül

Papos után a nagyecsedi Péchy László Szivattyútelepre látogattak el a megemlékezés résztvevői. Házigazdaként Kovács Lajos, Nagyecsed polgármestere köszöntötte a vendégeket, majd emlékbeszédet mondott Péchy László domborműve előtt Lőrincz Károly, a Nyugdíjas Vízitársulati Vezetők Klubja elnöke. Elmondta gondolatait Kovács Sándor országgyűlési képviselő és Bodnár Gáspár vízügyi igazgató is. A rendezvény résztvevői megkoszorúzták a domborművet, majd megtekintették a szivattyútelepet és a vízügyi technikatörténeti kiállítást.

Az Ecsedi-láp lecsapoló és Szamos bal parti Ármentesítő és Belvízszabályozó Társulat 1894. augusztus 9-én alakult Nagykárolyban. Az elnökévé gróf Károlyi Tibort választották meg, igazgató főmérnöknek pedig meghívták Péchy László királyi folyammérnököt, aki aztán harminchét éven keresztül ellátta ezt a feladatot. A társulat azzal a céllal alakult meg, hogy a földművelésügyi miniszter által az egész Szamos bal parti terület mentesítésére vonatkozó jóváhagyott egységes szabályozási tervet megvalósítsa.

Csatornahálózat is épült

A Kraszna-csatorna építésénél az első kapavágást gróf Károlyi Tibor tette meg 1895. július 4-én, s a 66 kilométer hosszúságban kiépített folyót a védtöltések kiépítésével együtt 1898. február 25-én fejezték be.

A munkálatok azonban ezzel még nem értek véget. Elkészült 1898 és 1899 között a külvizeket a lápból kirekesztő Sóspatak–Homoród–Balkány-csatorna 28 kilométer hosszúságban, kiépítették továbbá a Keleti-övcsatornát (41 km), a Lápi-főcsatornát (36,1 km), elkészült a Tyukodi-vájás, valamint az Északi-csatorna építését is befejezték. A lápon ezzel kiépült a lecsapoláshoz szükséges elsőrendű csatornahálózat. A Szamoson mederátmetszéseket végeztek, valamint a védtöltések koronáját magasították. A századfordulóig elvégzett 12 millió köbméteres földmunkálatokon kívül a társulat a Krasznán 18 rácsos szerkezetű vashidat, a többi csatornán pedig fahidakat, zsilipeket és szivattyútelepeket építettek.

Energiát szolgáltatott

A nagyecsedi szivattyútelep 1915 és 1917 között épült meg, a belvízmentesítési szivattyúzások mellett Mátészalkának és 14 községnek szolgáltatott villamos energiát. Ma ipartörténeti műemlék, 1994-től a társulat egykori igazgató főmérnöke, Péchy László nevét viseli. Pécsújfalusi Péchy László Dobrácsapátiban született 1860-ban. Középiskoláit Szatmáron végezte, majd Zürichben tanult a műegyetemen. A pályáját Békés vármegyében, Gyulán kezdte, a folyammérnöki hivatalban, ahonnan Szegedre került. Tizenhárom évi szolgálat után állami meghívásra az Ecsedi-láp lecsapoló társulathoz került, ahol igazgató főmérnök lett.

A lecsapolás után a belvizek a zsilipeken keresztül nem juthattak át a folyókba, ezért 1914-ben szivattyútelep építését határozták el. Péchy László javaslatára úgy építették meg, hogy az így előállított elektromos áram a mezőgazdaság céljaira is felhasználható legyen. 1903-ban műszaki tanácsossá nevezték ki. 1924-ben Paposra költözött a régi családi kúriába, s a következő évben kormányfőtanácsosi címet kapott.

KM