Tiszteljük egymásban az embert, a magyart!

A II. világháború idején a német nemzetiszocialista párt a kiszolgálóival együtt nemcsak zsidókat, kommunistákat, homoszexuálisokat, lengyeleket és oroszokat pusztított el a koncentrációs táborokban és a gázkamrákban, hanem nagyon sok cigány származású embert is.

A holokauszt roma áldozataira emlékeztek pénteken a nyíregyházi Északi temetőben található emlékműnél azon a rendezvényen, amelyet Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területi Roma Nemzetiségi Önkormányzat szervezett meg.

A nagykállói Tűzrózsa zenekar előadásában felcsendült a roma és a magyar himnusz, majd Szolnoki András, a területi roma nemzetiségei önkormányzat elnökhelyettese mondott beszédet.

– A mai napon azért gyűltünk össze, hogy emlékezzünk mindazokra, és fejet hajtsunk mindazok előtt, akik a történelmi tragédia áldozatai lettek. Hetvenöt év telt el a holokauszt óta, amikor istent és embert nem ismerve és nem tisztelve uralkodó eszme lett a faji megkülönböztetés. A cigány holokauszt emberek sokaságát pusztította el, családokat szakított szét, szülőket nyomorított meg.

Önmagunknak és elődeinknek is tartozzunk azzal, hogy reájuk emlékezünk – fogalmazott Szolnoki András. – A faji megkülönböztetés miatt kiközösített és elhurcolt emberek lettek a romákból is, s közülük nagyon sokan gázkamrában fejezték be életüket. Bárki áldozata lehetett annak a vészjósló időszaknak, s a kollektív bűnösség gondolata bármelyik társadalmi réteget érinthette.

A hitleri faji védelem következménye az emberi és polgári szabadságjogok eltörlése volt, s ezeket követték a halálos ítéletek. A halálgyárakban ipari méreteket öltött az emberek megsemmisítése. Mindezért nemcsak a náci Németország volt a felelős, hanem felelősek voltak Európában azok a kollaboráns kormányok is, amelyek kiszolgálták a fasizmust.

Magyarországon is sok-sok csendőr és tisztviselő vett részt a deportálások végrehajtásában. Máig meg nem érthető, hogy jutottak odáig, hogy a magyar ember a magyar ember ellen lépett fel, a holokauszt az akkori magyar állam szégyenfoltja is volt.

A múlt tragédiájából a tanulságot levonva tiszteljük egymásban az embert, tiszteljük egymásban a magyart. A tisztelet egy olyan kulcs a kezünkben, amellyel kaput nyithatunk egy új világra. S a tisztelet éppen úgy vonatkozik a szegényekre, mint az elesettekre. Nagyon bízom abban, hogy erre a tiszteletre felépíthetjük a XXI. század önbecsülését.

Balogh Artúr, a Roma Munkaadók és Munkavállalók Szövetségének elnöke személyes élménnyel kezdte emlékező beszédét. Felidézte, hogy az első vidéki roma holokauszt emlékművet Nyíregyházán avathatták fel 1993-ban. Szólt a 2008/2009-es romagyilkosságokról is. Kiemelte, hogy bár a nagy felháborodást keltő sorozatgyilkosság tettesei elnyerték büntetésüket, azonban a fajgyűlölet tovább tart az országban.

Ünnepi beszédében kitért arra is Balogh Artúr, hogy az egyes európai országokban hogyan oldották meg a romák elpusztítását. Elmondta továbbá, hogy a Cigány Világszövetség kongresszusának határozata alapján 1972 óta világszerte augusztus 2-án emlékeznek meg a világ számos országában a roma holokausztról, ugyanis 1944. augusztus 2-án éjjel az auschwitz-birkenaui koncentrációs táborban néhány óra alatt több mint háromezer roma embert gyilkoltak meg a fasiszták.

Az emlékező gondolatok után a résztvevők – többek között Seszták Oszkár, a megyei közgyűlés elnöke, a roma nemzetiségi önkormányzat megyei és vidéki képviselői, a XXI. Századi Roma Nők Egyesületének tagjai – elhelyezték a tisztelet virágait az emlékművön, miközben a Tűzrózsa zenekar előadásában cigány dallamok csendültek fel.

KM