2019.07.30. 20:00
Felmérték a Sóstói-erdőt, nagyon ritka fajokra bukkantak
Július elején Kovács Tibor, a Mátra Múzeum főmuzeológusa három napig vizsgálta a nyíregyházi Sóstói-erdő bogárfaunáját, az eredményekről honlapján számolt be a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság.
Forrás: Nyírdrón
A terület közösségi jelentőségű, azaz Natura 2000-es védettséget élvez, amely az erdősztyepp jellegű tölgyesek hosszú távú fenntartását hivatott szolgálni. Közösségi jelentőségű jelölőfajai – vagyis amelyek fennmaradásáért kijelölték a területet – a fokozottan védett magyar nőszirom, illetve két holtfához kötődő védett bogárfaj, a nagy hőscincér és a skarlátbogár.
A korábbi évek adatgyűjtései során az idős állományok szinte mindegyikéből sikerült kimutatni a két jelölő bogárfajt, ezt a jelenlétet a mostani felmérés is megerősítette. Ezen túl több olyan, többnyire holtfához kötődő bogár került elő, amelyek szintén megfelelő élőhelyet találnak az erdőben.
A felmérés tudományos szempontból legjelentősebb eredménye a szarvas gyászbogár egy példányának észlelése volt, melynek ez az ötödik alföldi, és kevesebb mint huszadik magyarországi adata. A fentieken túl előkerült védett fajok listája: kis hőscincér, diófacincér, sápadt éjicincér, pettyes szilcincér, díszes nyárfacincér, kis szarvasbogár, szőrös szarvasbogár, laposorrú ormányos, hullámos díszbogár, orrszarvúbogár, pompás virágbogár, óriás tőrösdarázs, párducfoltos hangyaleső.
A fentiekből jól látszik, hogyan valósul meg az élőhelyek, illetve egy-egy faj védelmén keresztül számos más élőlény megóvása is. A védett fajok adatai természetvédelmi szempontú előírásokat eredeztethetnek az idén készülő, tíz évre szóló erdészeti üzemtervben. A területen élő védett értékek szempontjából kiemelten fontos a jelenlegi fafajösszetételű állományok megőrzése, kíméletes és kis léptékű felújítása, illetve a megfelelő mennyiségű holt faanyag folyamatos jelenlétének biztosítása.
E kívánalmak megvalósítása többletköltséget, illetve bevételkiesést jelenthet az erdőgazdálkodónak összevetve egy, a térségben domináns akác vagy nemes nyár faültetvénnyel. A Sóstói-erdő természetvédelmi szempontból értékes élőhelyei azonban elenyésző százalékot képviselnek az erdészet teljes területére vonatkoztatva, illetve fontos kiemelni, hogy nincs más erdősztyepp jellegű erdő a térségben. Ezért megóvása, hosszú távú fenntartása közös érdekünk és kötelességünk.
