mezőgazdaság

2019.06.20. 15:11

A gazda kárát nem térítik meg

A termelő rágcsálóirtó méreggel védekezhet, valamint célravezető megoldás lehet még a talajmozgatás.

Az egyik olvasónk a következő problémával kereste meg szerkesztőségünket:

,,A vadkárral kapcsolatban írt cikk olvasásakor vetődött fel bennem, hogy vajon a pocok által okozott kár nem számít-e vadkárnak. Pár éve fiatal gyümölcsfákat telepítettem a telkemen, de annyi ott a pocok, hogy megrágták a kis fák gyökereit, így azok kiszáradtak, tönkrementek, elpusztultak. Ezt a kárt vajon ki téríti meg nekem?”

Tömörítés, csapdázás

Mint az egyik vadkársza­kértőtől megtudtuk, a vadászati törvény nevesíti, hogy milyen vadak okozhatnak és hol vadkárt. A 75. § (2) ­bekezdése szerint vadkárnak minősül a gímszarvas, a ­dámszarvas, az őz, a vaddisznó, valamint a muflon által a mezőgazdaságban és az erdőgazdálkodásban, továbbá az őz, a mezei nyúl és a fácán által a szőlőben, a gyü­mölcsösben, a szántóföldön, az erdősítésben, valamint a csemetekertben okozott kár tíz százalékot (a további­akban: természetes önfenntartási érték) meghaladó része.

A ragadozó madarak sok kártevőt elpusztítanak

A pocok esetében egy nem vadászható vadfaj okozta a kárt, ez olyan, amikor a seregély okoz kárt a termésben. Sajnos, ezt a veszteséget le kell nyelnie a gazdának, hiszen sem a pocok, sem a seregély nem tartozik bele a vadászható állatok körébe.

A gazda rágcsálóirtó méreggel védekezhet, valamint célravezető megoldás lehet még a talajmozgatás, a járatok összetömörítése vagy a csapdázás.

Javasolják az ülőfákat

Ahol kevesebb a pocok, megoldást jelenthetnek a pockok természetes ellenségei, a ragadozó madarak. A gyümölcstermesztők „T” alakú ülőfák kihelyezésével segíthetik elő, hogy a madarak az adott táblából szerezzék be zsákmányukat, ezzel jelentősen csökkentve a rágcsálók számát. Súlyosabb fertőzés esetén már elkerülhetetlen a kémiai, rágcsálóirtó szeres beavatkozás. Az engedélyezett szereket a járatok nyílásába helyezve alkalmazhatják a termelők.

Fontos ugyanakkor, hogy a két módszert, vagyis a természetes, ülőfás védekezést és a vegyszeres irtást nem szabad egyszerre alkalmazni. Ebben az esetben ugyanis megnő az úgynevezett másodlagos mérgezés veszélye, azaz a méregtől elpusztult rágcsálót a ragadozók fogyaszthatják el.

KM

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában