Egyre nagyobbak, egyre agresszívabbak - Darázsinváziót jósol a „zümivadász”

Debrecen, Nyírbéltek - Évről évre egyre nagyobb darázsinváziót jósol az apró redős­szárnyúakat jól ismerő rovarirtó.

Baj lesz a darazsakkal, mert egyre inkább életveszélyt jelentenek, hívta fel nemrég a figyelmünket egy nyírbélteki születésű, ám jelenleg Debrecenben élő méhész, rovarirtó, aki e vészjósló prognózist elsősorban a megfigyeléseire alapozza. Már az első kapcsolatfelvételnél rémisztő volt hallani tőle, hogy az elmúlt 4-5 esztendőben a darazsak állománya megtöbbszöröződött, ráadásul egyre nagyobb egyedek bukkannak fel, miközben mindez még csak a kezdet. Amikor pedig azt is hozzátette, hogy azokat is veszélyeztetik – több ilyen személy újraélesztésénél közreműködött már –, akik ma még nem is mondják vagy gondolják magukat allergiásnak a csípésükre, végképp kíváncsiak lettünk.

Szmutkó Attila hosszú ideje méhészkedik a 10 hektáros saját tulajdonú, vadvirágos legelőjén, a lakott területen belüli méhtartást ugyanis ellenzi. S hogy miért ez lett a legkedvesebb elfoglaltsága? Talán mert akkoriban esett szét a házassága, és hogy ne kallódjon el, ne kerüljön még mélyebbre, valamivel el kellett terelnie a figyelmét. Mára viszont annyira megszerette ezeket az apró, 70-80 évig is elélő haszonállatokat, hogy tündérvirágszálnak nevezi valamennyit.

Ötször jobb a szaglásuk

Mint elmondta: 8 méhcsaládot tart, pedig a földje 20-25-öt is el bírna tartani, de nem akarja, hogy viaskodjanak a nektárért, és emiatt legyengüljenek. – Meg aztán a bölcsesség is azt tartja, hogy az ember legfeljebb egy nővel és 50 méhcsaláddal éljen, vagyis maximálisan annyival, amennyiről szeretetben gondoskodni képes – tette mindjárt hozzá, mielőtt a darázsproblémára rátértünk. Méhészként figyelt fel arra, hogy a darazsak előszeretettel látogatják a kaptárakat – különösen napraforgóvirágzásnál –, s a nagy méhpusztulásokért is szerinte leginkább ezek okolhatók, és csak utána az egyéb tényezők: a klímaváltozás, a föld ökostruktúrájának és mágneses tulajdonságainak megváltozása, a megfelelő minőségű virágpor fogyatkozása.

– Ezek a haszontalan állatok többnyire télen se pusztulnak el, hiszen ügyesen áttelelnek, és tavasszal megkezdődik a nem kívánt darázsinvázió. Ötször jobb a szaglásuk a kutyáénál, és akármilyen mérgeket vetünk be ellenük, előbb-utóbb kialakul náluk a rezisztencia. Egyre intenzívebben támadják a méhcsaládokat, és mivel dögevők, a lábukon viszik be a fertőzéseket a patikatisztaságú kaptárba. Az emberre is mindinkább veszélyesek. Mivel a természetes élőhelyeiket, az erdőket fokozatosan elfoglaljuk, beépítjük, lassanként bemerészkednek a falvakba és a városokba. Képesek akár a legrejtettebb zugokba is – például földüregekbe – 1-2 köbméteres fészket építeni, de tetőszerkezetek alatt, a modern hang- és hőszigetelő anyagok között érzik csak igazán jól magukat. A nagy testű méhanya 5-6 hét alatt megépíti a labdányi, első generációs fészkét, és amikor innen a méhegyedek kirajzanak, tovább bővíti a hajlékot, és egyre agresszívebb. Napi több száz vagy ezer petét is képes lerakni az élelemtartalékainak függvényében. A városi hulladékgazdálkodásnak köszönhetően, illetve azokon a helyeken, ahol a nyári forróságban nyers hússal etetik az állatokat, könnyedén találnak bomló, erjedő ennivalót maguknak – mondta el a méhész.

Alaposan és látványosan

Nyilván azt is kevesen tudják, hogy amíg a méhnek az életébe kerül, ha szúrni kényszerül, a darázs 10 embert is megszúr egyetlen fullánkkal. Ezt megelőzendően van szükség egy bátor rovarirtóra, mint amilyen Szmutkó Attila, aki nem csupán mindenki másnál alaposabb, de fejvédő és kesztyű nélkül is szembe mer menni a darazsakkal. Nem véletlenül nevezte el egykor Molnár Péter fotós kollégánk „zümivadásznak”.

Ellenségük a gázolaj

– Többször visszamegyek a helyszínre, amíg az összes darázs el nem pusztult, ráadásul a régi fészkeket is el kell távolítani, mert egy életben maradt anya visszatér és újraépíti. Én már szag alapján megmondom, hová rejtették a fészküket. Folyékony permetszert és gázt az ott élők érdekében nem szívesen használok, de van, mikor disznóperzselővel indulok harcba, máskor vízbe fojtom az állományt, vagy éppen egy jól záró zsákban kiteszem őket a napra. A megelőzés érdekében javaslom az elektromos rovarriasztókat, illetve érdemes a csalogató réseket gázolajba mártott ecsettel lekenni, mivel a gázolaj, szétmarva a véredényeiket, vérzékenységet okoz náluk – adott gyakorlati tanácsokat is a zümivadász, majd hozzátette: – A méhek védelme minden fáradozást megér, hiszen a kaptár levegője asztmát gyógyít, a méz vérnyomáscsökkentő, ráadásul a méhek – amikkel a háborúban még aknákat is kerestettek – rendbe tették az átvágott tenyeremet is. Ezek az állatok már akkor itt voltak, amikor még az ember nem is létezett, viszont ha nem lesznek, enni sem igen lesz mit – tette hozzá figyelmeztetésképpen.

MJ