Vadkár: megyénkben főként a vaddisznóval gyűlik meg a bajunk

Buj - A törvény egyértelműen rögzíti mind a földhasználó, mind a vadászatra jogosult feladatait a vadkár megelőzésében.

A múlt heti számunkban már foglalkoztunk a vadkárral, azonban helyhiány miatt több hasznos információ is kimaradt a cikkből. Vinnai Attila vadkárszakértőt, a buji Táncsics Vadásztársaság vadászmesterét megkérdeztük arról is, el lehet-e különíteni megyénk egyes részeit olyan szempontból, hogy hol mi a jellemző a vadkár.

Bárhol előfordulhat

– A vadkár megjelenésére bárhol van esély. Annak mértéke és rendszeressége azonban már köthető régiókhoz. Főleg ahol vaddisznó és szarvas él állandó vadként. Megyénkben főleg vaddisznó okozta károkról beszélhetünk, aztán a szarvas, az őz és a mezei nyúl okozta károk következnek – magyarázta a szakember, aki kitért arra is, mennyire lehet megelőzni a vadkárt.

– A vadkár megelőzése nem kis feladat. Főként ott, ahol évről évre jelentkezik. A megelőzés azonban mindig egyszerűbb, mint a kár rendezése. Villanypásztor, vadriasztó szerek megfelelő alkalmazása vezethet eredményre.

Már a művelés során eldőlhet a siker vagy a kudarc. Rosszul elmunkált, sok csőmaradványt tartalmazó vetés, vízállás a tábla belsejében, erdőhöz való közvetlen csatlakozás, óriási egybefüggő táblák, vetés ideje – ezek mind-mind hatással vannak a vadkár megjelenésére. De még a választott fajta is képes befolyásolni azt. Fel kellene ismerni, hogy a támogatási rendszerek megfelelő alkalmazása, a zöldítés előírásai és a vadgazdálkodók által javasolt minimális változtatások a gazdálkodásban a vadkár mértékét radikálisan csökkenthetnék.

Látni kell azt is, hogy a vad élőhelyének megszüntetésével (fasorok, nádasok, bokrosok, elhagyott tanyahelyek) mi magunk kényszerítjük őket a mezőgazdasági kultúrákba, ahol már puszta jelenlétükkel is képesek kárt okozni.

Nem mindegy a föld fekvése

Mit tud tenni a földművelő és mit az adott területért felelős vadásztársaság?

– Az 1996. évi LV. törvény egyértelműen rögzíti mind a földhasználó, mind a vadászatra jogosult feladatait a vadkár megelőzésében, illetve a kialakult vadkár kárrendezésében. A földtulajdonosnak már a vetés tervezésekor figyelemmel kell lennie a földterület fekvésére, és lehetőség szerint ehhez választani növényfajt. Az sem példa nélküli, hogy a vadászatra jogosulttal megegyezve olyan növényt telepít, mely belefér a támogatási rendszerbe, de kifejezetten a vadnak kint hagyja.

Gyakori ellenőrzés kell

– A precíz talajművelés, az időben vetés alapkövetelmény. Ekkor gyorsan kél és növekszik a növény, kevesebb időt hagyva a vadnak a károsításra. A heti többszöri szemrevételezés a kritikus időszakban szintén a jó gazda gondosságához tartozik. Ahol együtt akarnak működni a gazdák a vadásztársasággal, a lehetőségek tárháza végtelen: közösen vett villanypásztor, vadriasztás, a vadkáros táblák lábon megvásárlása, vadriasztó szer kijuttatása, elterelő etetés, okszerűen művelt vadföld, vadkárelhárító vadászat, esetleg idényen kívüli kilövés – tette még hozzá befejezésül Vinnai Attila vadkárszekértő.

MML