Jégelhárító rendszer: nem felelős az aszályért

Nyíregyháza - Európa sok más részén nagyobb szárazság volt, mint nálunk – tudtuk meg Apáti Ferenctől.

– Az ezüst-jodidos, talajgenerátoros jégelhárító rendszer nincs negatív hatással a csapadék mennyiségére. Sőt, fizikájából eredően inkább a csapadék mennyiségét kellene növelnie. Ugyanis csapadék létrejöttéhez – többek között – két alapvető dolog kell a légkörben: elegendő vízpára megléte és elegendő kondenzációs mag jelenléte. Ha a légkörben nincs elég vízpára, vagy nincs elegendő kondenzációs mag, akkor nem lesz eső, mivel mindkettő együttes elégséges jelenléte szükséges az esőképződéshez.

Kondenzációs mag lehet minden, amire a víz kicsapódhat a légkörben, mint apró porszem, kristályok, s a többi. Az ezüst-jodid pont olyan kristályszerkezetű anyag, amire a vízcseppek kicsapódhatnak, vagyis ha netán azért nem lenne eső, mert nincs elegendő kondenzációs mag a légkörben, akkor ez pont a kondenzációs magvakat pótolja. Pont ezt a tulajdonságát lehet használni jégképződés mérséklésére, mert a zivatarfelhővel több kisebb jégszemet gyártatunk le a kevesebb nagyobb jégszem helyett, mivel az adott vízpáramennyiség nagyobb mennyiségű kondenzációs magon fog kicsapódni.

Így összességében alaptalan a félelem, hogy emiatt a rendszer miatt volt tavaly aszály. És még egy adalék: egész Európában nagyon nagy aszály volt tavaly, sőt, mi még elég jól megúsztuk, mert június első felében számottevő csapadékokat kaptunk. Európa sok más részén nagyobb szárazság volt, mint nálunk – szólt hozzá a megyei gazdákat érintő aktuális kérdéshez a csengeri származású Apáti Ferenc, a Debreceni Egyetem docense.

Hol belvíz, hol aszály…

– Az elmúlt néhány hónap időjárása nagyban hasonlít a 2015-es esztendőre, amikor az ország nyugati részét belvíz borította, míg nálunk szinte általános volt az aszály.

A talaj-előkészítő és a betakarítási munkák előrehaladását értékelő megbeszéléseinken is azt a visszajelzést kaptuk, hogy a megye területén is jelentős különbségek mutatkoznak, mutatkoztak a lehullott csapadék mennyiségét illetően. Volt, ahol 24 óra alatt 70 milliméter eső esett, míg máshol több mint egy hónap alatt sem mértek 30 milliméternél többet. Ezek a számadatok is alátámasztják, hogy a megyei jégvédelmi rendszer nem téríti el egyes területek felől az esőfelhőket – fogalmazott lapunknak Rácz Imre. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) megyei elnöke, hozzátette: az ezüst-jodidot repülővel és rakétával is fel lehet juttatni a légkörbe, de a generátoros megoldás költséghatékonyabb. A talajgenerátoros rendszer az ezüst-jodidot a légtérbe juttatva megakadályozza, hogy nagy méretű jégkristályok alakuljanak ki. A több, de kisebb jégszemcse pedig nem okoz jelentős kárt; földközelbe érve el is olvad, esővé alakul.

– Újfent cáfolnám, hogy a rendszer, vagy annak valamely eleme káros lenne az ember egészségére, a környezetre, a talajra vagy az időjárás egyéb tényezőire – szögezte le Rácz Imre.

TG

[related-post post_id="4162368"]

[related-post post_id="4157784"]