Nem mindegy: foglaló vagy előleg?

Debrecen, Miskolc, Nyíregyháza - Csak akkor érdemes foglalót kérni, illetve adni, ha teljesen biztosak vagyunk a szándékunkban.

A foglalóval és az előleggel leggyakrabban olyan adásvételnél találkozunk, amikor nem egy összegben fizetik ki a vételárat. Lehet ez gépjármű, bútor vagy bármilyen egyéb tárgy adásvétele.

– A legtöbbször ingatlan adásvételi szerződésnél hallhatjuk e két fogalmat, amikor a tulajdonos megállapodást köt a vevővel, és elkészítik az adásvételi szerződést, a vevő átadja az eladónak biztosítékul a vételár egy részét foglaló vagy előleg címén – magyarázta Sterné dr. Deák Andrea, hozzátéve: mind a foglaló, mind az előleg beleszámít a később fizetendő teljes vételárba.

– A különbség az, hogy amennyiben bármelyik fél meggondolja magát, és mégsem kíván szerződést kötni, az előleg visszajár. A foglalónál már más a helyzet. Az csak akkor jár vissza a vevőnek, ha nem ő, hanem az eladó lépett vissza a szerződéskötéstől, tehát az eladó hibájából hiúsult meg az adásvétel. Ebben az esetben viszont a foglaló dupláját kell, hogy visszafizesse az eladó a vevőnek – részletezte az eltéréséket a Nyíregyházi Törvényszék sajtószóvivője.

Ha egyik fél sem okolható

Egy harmadik eset az – említette a szóvivő –, amikor külső ok, például természeti katasztrófa miatt megrongálódik az ingatlan. Természetesen egyik fél sem okolható az adásvétel megszakadásáért. Ekkor a foglaló visszajár a vevőnek, de nem duplán.

Nagyon fontos, hogy a szerződésből egyértelműen ki kell tűnnie, hogy az előre átadott vételárrészletet foglalóként vagy előlegként adják. Ha nem derül ki egyértelműen, akkor előlegnek minősül – mutatott rá egy fontos kérdésre Sterné dr. Deák Andrea, és megjegyezte: a foglaló összege a felek megállapodásától függ, általában a vételár 10 százaléka. Eladóként és vevőként is csak akkor érdemes foglalót kérni, illetve adni, ha teljesen biztosak vagyunk a szándékunkban.

KM