Csatarendbe álltak a jövő feltalálói

Nyíregyháza, Kisvárda - Több Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei középiskola diákja is szerepel a legjobbak között.

Szárnyaló szellemű a magyar, aminek évről évre az adhat újabb nyomatékot, ha megnézzük, hogy már a középiskolákban mennyi kitűnő koponya terem. Ezek a diákok ugyanis rendszeresen megmérettetik magukat a Magyar Innovációs Szövetség ifjúsági, tudományos és innovációs tehetségkutató versenyein. A legújabbat – sorrendben a 28-at – még tavaly írta ki a szövetség, és a középfokú oktatási intézményeknek november végéig kellett benyújtaniuk a projektterveiket. A verseny titkárságára összesen 112 pályázat érkezett – ebből 16 határon túli magyar fiataloktól –, és elég csak bepillantani a tekintélyes listába, mindjárt kiderül, miért is célozgattunk szárnyaló szellemre.

Három a bánkis igazság

Funkcionális élelmiszer (aranytészta), intelligens ébresztőóra, művégtagfejlesztés, hibrid léghajó-drón hosszú repülési idővel, távvezérelt hulladékgyűjtő hajó, okostalpbetét, szem vakoknak, okosbot vagy gitárpedál, okos parkolássegítő rendszer – és még hosszan sorolhatnánk a jobbnál jobb ötleteket. És akkor kezdhetünk csak igazán csodálkozni, ha mindehhez hozzávesszük, hogy a zsűri az eredetiség és az újszerűség mellett a projektek megvalósíthatóságát, a pályázó alkalmasságát és a várható eredmény hasznosíthatóságát is vizsgálta, alig találva lila ködöt.

Büszkék pedig különösen azért lehetünk, mert három megyei középiskola tanulója is helyet kapott a listában a leginnovatívabb diákjának – és persze felkészítő tanárának – köszönhetően. A Bánki Donát Műszaki Középiskola és Kollégium már gyakran szerepelt lapunk hasábjain. Az intézmény ezúttal is azzal tűnik ki, hogy Zsigó Zsolt tanár úr szárnyai alatt mindjárt három pályázó listába került, annyi megkötéssel, hogy egyikük, Zsigó Miklós a Krúdy Gyula Gimnázium tanulója. Elsőként talán Vas Bertalan munkájával érdemes kezdenünk, hiszen a tanuló BioDAQ 2.0 elnevezésű projektterve aligha számíthat konkurenciára.

– Ez az ötlet a véletlen műve. Kiderült, hogy az egyik debreceni cég adatgyűjtési berendezése némi átalakítással biológiai mérőlaborrá fejleszthető – avatott be a különös nevű elképzelésbe Zsigó Zsolt. – Mivel alkalmas az elektromiográfiára – az izmokban megjelenő pici elektromos jelek mérésére –, már csak fel kell a kapott jeleket erősíteni. Berci is nyert egy ilyet korábban, s bár akkor még nem igazán tudott örülni neki, mára több ötletnek is ez az eszköz lett az alapja. A hozzá való rendszert a biológusok is használják az ELTE-n, és a céleszközből másutt is van a világban. Csakhogy amíg Amerikában egy ilyen hárommillió forintba kerül, addig a mienket – ha megkapunk hozzá minden hardverkiegészítőt és megírjuk a szoftverét – félmillióból kihozhatnánk – részletezte a szakmai mentor, aki a másik két projektről egyelőre ennyit sem kívánt elmesélni.

– Mivel április elsejéig kell a részletesen kidolgozott pályázatainkat benyújtanunk, nem lebbentenénk fel minden titkunkat. Zsigó Zsolt Moly.Net elnevezésű projektjéről is csak annyit, hogy a mezőgazdaságban jelentene komoly és környezetbarát segítséget a molyok elleni harcban. Egy olyan eszköz készülne, amivel optimalizálni lehetne a vegyszerhasználatot, vele párhuzamosan pedig a termésátlagot. Ugyancsak izgalmas a sejtelmes Every breath you take (magyarul: Minden lélegzetvételed) elnevezésű tervünk, amivel Halász Tony Wong foglalkozik. Jó ideje gondot jelent Nyíregyházán a szálló por, és egy olyan berendezést készítenénk, amely ennek a szennyező anyagnak mérné a területi és időbeli eloszlását – zárta beszámolóját Zsigó Zsolt.

Emlékeztető öregeknek

Bekopogtattunk a nyíregyházi Szent Imre Katolikus Gimnáziumba is, ahol szintén hangzatos nevű – Egyszerű emlékeztetés a 21. században – találmányon dolgoznak. A tervekről a pályázó Mészáros Regő mentora és tanára, Bartáné Cserny Katalin nyilatkozott lapunknak.

– Egy idős embereket segítő emlékeztető rendszerrel keresett meg Regő, ez a találmány ugyanis olyanoknak lesz hasznos, akik elfelejtették kihúzni a vasalót, vagy elzárni a gáztűzhelyet. Egy falra szerelt központi panelben gondolkodunk, amelyen nyomógombok segítségével lehetne kizárni a feledékenységből adódó baleseteket. Egy mikrovezérlős áramkörhöz apró LED-lámpák kapcsolódnának, amik addig világítanak, amíg el nem hárul a veszély. A rendszerhez egy „reset” gomb is tartozna, amivel az előző napi helyzetet törölve másnap minden újraindítható – adta tudtul a tanárnő.

MJ

Lucernasavó-hasznosítás

Harmadikként a kisvárdai Bessenyei György-gimnázium sikerét kell kiemelnünk, erről, illetve a dédelgetett ötletükről már tavaly októberben nyilatkozott lapunknak dr. Koncz Gábor biológiatanár. Azóta mi sem változott, mivel Végső Eszter projektje is bekerült a kidolgozandók listájába. Készül tehát a lucernasavó (barnalé) vizsgálati adatbázis, mi pedig valamikor március végén megnézzük majd, hogy mire jutottak a lucerna igen magas energiatartalmú savójával, ami emberi fogyasztásra is alkalmas lehet.