Blockbusterek a magyar oktatásban

Nyíregyháza - A képzelet pedagógiáját alkalmazva eredményesebbek leszünk az oktatásban.

Leültek már úgy filmet nézni, hogy nem a történetet figyelték a képkockákban, hanem az ott megjelenő szimbolikát, hasonlóságokat vizsgálták? Nem? Valószínűleg sokan tagadó választ adnának erre a kérdésre. Dr. habil. Nagy Ádám kutatóprofesszor, a Selye János Egyetem és a Neumann János Egyetem oktatója azonban nem ilyen megközelítésben nézi manapság a leginkább a diákság és a fiatal felnőttek körében népszerű filmeket. Noha a Harry Potter, a Walking Dead vagy a Star Wars történeteket a tizen- és huszonéves korosztály kívülről fújja, vajon mit jelenthetnek ezek az alkotások egy pedagógusnak, és ami még fontosabb kérdés: hogyan illesztheti be a hétköznapi oktatásba? Dr. Nagy Ádám ezekre a kérdésekre adott választ a Nyíregyházi Egyetemen nemrégiben megtartott, könyvbemutatóval egy­bekötött Nevelj Jedit! – A képzelet pedagógiája című előadásán.

A jedik és a demokrácia

– Mi, egyetemi oktatók gyakran küzdünk azzal a problémával, hogy nem elég látogatottak az előadásaink. Ezért okkal merül fel bennünk: mivel tehetnénk vonzóbbá óráinkat a hallgatók számára? – tette fel a kérdést a kutatóprofesszor, a kötet egyik szerzője.

– A célunk eléréséhez nagyon jó lehetőséget nyújtanak a blockbusterek, vagyis a kasszasiker filmek. Ezek a történetek a fiatalok mindennapjainak részévé válnak, szívesen beszélnek róluk, áldozzák rá a szabadidejüket. Mennyivel másabb, ha úgy kezdünk egy előadást, hogy a kedvenc trilógiájukból vagy sorozatukból idézünk, és ezen keresztül magyarázunk el egy jogi fogalmat vagy a játékelmélet lényegét! A gyerekek hamar ráébrednek, hogy az élethosszig tartó tanulás nemcsak egy divatos kifejezés, hanem a nyílt tanulási terek mindig is körüllengték az emberek hétköznapjait. Ezek a közegek pedig lehetővé teszik számukra, hogy bárhol, bármikor új ismeretekkel, információkkal gazdagodhassanak, sokszor akaratukon kívül is – mondta el az oktató.

Tekintve, hogy a megfilmesített fantasy és utópisztikus történetek között a Star Wars az egyik rang­idős, talán nem szorul magyarázatra, kik azok a jedik. A sztori klasszikus: megismerhetjük a „sötét oldalt” a sith lovagok és a Birodalom képében, míg az ellenpólust – a „jók” csapatát – a jedi lovagok és a Köztársaság alkotják. De mi köze egy Star Wars-filmnek a jogi alapfogalmakhoz?

– Merész a kijelentés, de mondhatjuk, hogy a jedi tanács felelős a Köztársaság bukásáért. Erre mindenki felkapja a fejét, ­ellenben nézzük logikusan a dolgokat: a tanács tagjai nem választás útján kapják meg titulusukat, hanem néha ­felvesznek maguk közé egy-egy újoncot, önkényes alapon.

– Valódi katonai csapattesteket mozgatnak, hiszen kiadják Obi-Wan Kenobinak, hogy rohanjon le egy bolygót vagy mészárolja le a nép által választott (gonosz) főkancellárt. Itt tulajdonképp egy katonai puccsot láthatunk, amikor nagy hatalmú emberek megtámadnak egy civil társadalmat. Ebből a megközelítésből könnyen megérthetjük a felelős kormányzás, az aktív és passzív választójog, valamint a választhatóság fogalmát is – ecsetelte Nagy Ádám.

Lépkedő halál a tesi órán

Egyre inkább igaz, hogy a diákok nagy része nem szívesen vesz részt a testnevelés órákon. Kiváltképp, ha futni kell. Ha eljátszunk a gondolattal, hogy épp a Walking Dead főszereplői vagyunk és a futócsapat utolsó három tanulóját elkapják a zombik, máris könnyebben vesszük rá őket egy kis testmozgásra.

– Tökéletes példa a pedagógia kultúraváltásra az Így neveld a sárkányodat animációs film. Hablaty, a viking tanuló összebarátkozik egy sárkánnyal, és megannyi viszontagságon megy keresztül, mire elfogadtatja azt a nézetet az iskolaigazgatóval, hogy a sárkányok nem ellenségek, hanem barátok. A Harry Potter fantasysorozat olyan mesterien vonultatja fel a pedagógus típusokat, hogy abból le lehet tenni egy államvizsgát, míg a NO WIN (nincs nyertes) szituációra a Star Trek jelenete lehet ikonikus szemléltető eszköz: amennyiben az Enterprise csatahajó belép a semleges zónába, kirobban a háború, de ha nem teszi, több száz ártatlan élet vész oda.

A felhozott példákon keresztül jól láthatjuk, hogy nemcsak a hallgatók, hanem bárki számára érdekessé tehetőek a még oly „száraz” témák is, mint a jog vagy egy pedagógiai fogalom. A kibontakozásnak egyedül csak a képzeletünk szabhat határt.

Az első könyv

Már az 1960-as években is született kezdeményezés a szórakoztató elvű tanításra. George Gamow, Tompkins úr kalandjai a fizikával címmel kiadott egy könyvet, amelyben főhősünk egy banktisztviselő. Tompkins úr álmaiban olyan történésekkel találkozik, amelyek ellent mondanak a fizika törvényeinek. Vagy mégsem? Kulcsfiguránk fantasztikus, de tudományosan korrekt álmát alátámasztja egy öreg fizikaprofesszor, aki egyszerű nyelven magyarázza meg azokat a szokatlan jelenségeket, amelyeket a relativitás, a kozmológia, a kvantum-, az atom- és az atommagszerkezet, az elemi részecskék világában megfigyelt.

GE