Belvárosi idill – autók nélkül

Ljubljana, Nyíregyháza - A szlovén főváros központját a gépjárműforgalom elől teljesen elzárt területté alakították.

Magyarország volt a díszvendége a 34. Szlovén Könyvvásárnak, amelyet Ljubljanában rendeztek. A mintegy 280 ezer lakosú, Ljubljanica-parti településen Tormási Géza önkormányzati képviselő és Pató István, a városfejlesztési és városüzemeltetési osztály vezetője egyaránt megtapasztalhatták, hogy a szlovén főváros egy nyitott könyv. Hazaérkezésüket követően Pató István lapozott vissza a kétnapos tanulmányútra, ahová a meghívó alapján városonként egy önkormányzati döntéshozót és egy hivatali szakembert lehetett delegálni.

Fenntartható mobilitás

– A Prosperity projekt és a Magyar CIVINET szervezte a tanulmányutat, amelyen Tormási Géza önkormányzati képviselővel, a városstratégiai és környezetvédelmi bizottság elnökével vettünk részt a napokban. A vendéglátóknak az volt a céljuk, hogy bemutassák a történelmileg és gazdaságilag viszonylag hasonló, közép-európai város fenntartható mobilitási politikáját és intézkedéseit, azok eredményeit és hatásait. Találkoztunk helyi politikusokkal, akik beszámoltak a szakpolitikai döntések mögött húzódó szempontokról, megfontolásokról. Olyan megyei jogú városok, illetve fővárosi kerületek képviselői voltak jelen, akik tevékeny részesei a SUMP-nak (Sustainable Urban Mobility Plan), azaz a Fenntartható Városi Mobilitási Tervnek.

– Ljubljana Európa második legkisebb fővárosaként az elsők között döntött arról, hogy a városközpontot a gépjárműforgalom elől elzárt területté alakítja. Az előadáson, valamint a megbeszéléseken főként arról volt szó, hogy milyen eszközökkel, módszerekkel valósították meg ennek a döntésnek az átvezetését a város mindennapjaiba.

– Minden európai városban megjelenik az igény, hogy a gépjárműforgalommal szemben nagyobb teret kapjanak az egyéb közlekedési módok, így a gyalogos, a kerékpáros, illetve a közösségi közlekedés is. Ezek a közlekedési módok lényegesen kisebb helyigényűek, valamint környezetvédelmi szempontból is kedvezőbbek, ugyanakkor mindenhol jelentős ellenállásba ütköznek a gépjárműhasználat korlátozását kezdeményezők az autósokkal szemben.

– Nagyon hasznos volt a tanulmányút, bízom benne, hogy a jövőben Nyíregyháza közlekedésében is hasznosíthatjuk a szerzett tapasztalatokat – mondta Pató István.

Érdekességek Ljubljana történetéből

A monda szerint az aranygyapjút megszerző és hazafelé tartó argonauták vezetője: Iaszón görög királyfi legyőzte az itteni tóban tanyázó sárkányt, később a sárkány vált a város jelképévé. Az ottani mocsarakban találták meg a világ legrégebbi (Kr. e. IV. évezred) kerékmaradványát. A Német-római Birodalomhoz tartozó települést írásos dokumentumok először 1144-ben említik. A Spanheimerek emelték városi rangra 1220-ban, sőt a várban saját pénzt is verettek. 1461-ben vált püspöki székhellyé, majd felépült az első városháza is. Ez a század Ljubljana kulturális fellendülésének kora, bár ezt beárnyékolta a török veszedelem és a feudális pártharcok. 1511-ben földrengés döntötte romba Ljubljanát, de utána reneszánsz stílusban újjáépült. A második világháború után Ljubljana a titói Jugoszlávia szlovén tagköztársaságának fővárosa lett, és gyors gazdasági fejlődésen ment keresztül.

LTL