Mire a falevelek lehullanak…

Nyíregyháza - Az év végéig látogatható a Kállay Iván emlékkiállítás.

Közeleg az első világháború befejezésének századik évfordulója, ebből az alkalomból nyílt pénteken Kállay Iván-emlékkiállítás a nyíregyházi Kállay Gyűjteményben Mire a falevelek lehullanak… címmel.

– Huszárnak lenni mindig dicsőséget jelentett, pláne úgy, ha valaki az Osztrák–Magyar Monarchia legrégibb ezredében szolgálhat. A Császári és Királyi Huszárságot 1686-ban alapította gróf Czobor Ádám tábornok I. Lipót császár engedélyével. Ennek parancsnokságát vejére, gróf Pálffy Jánosra bízta. Az ezred az első világháborúig hatvanhat nagy csatát vívott, tizenhárom tisztjük kapta meg a Katonai Mária Terézia-rendet, tizennégy katonájuk az Arany Vitézségi Érmet, tehát szépen dekorált társaság voltak. Az 1757-es örökösödési háborúban már egy Nádasdy, a Katonai Mária Terézia-renddel elsőként kitüntetett Tamás vezette őket. Az 1800-as évek elején átszámozták az ezredet, a kilences számot kapták. Miklós cár parancsnoksága után, 1881-től Nádasdy Ferenc lett az örökös ezredtulajdonos – foglalta össze röviden a Császári és Királyi 9. gróf Nádasdy Ferenc Huszárezred történetét az első világháborúig dr. Bene János.

Világraszóló győzelem

A Jósa András Múzeum címzetes igazgatója hozzátette: a lovasság tagjai hercegek, grófok voltak, hozzájuk csatlakozott Kállay Iván, aki a Magyar Királyi Honvéd Ludovika Akadémián végzett kiváló minősítéssel. Előbb a közelebbi, Miskolcon és Kassán szolgálatot teljesítő, majd a soproni ezredhez került, ami ekkor Délvidéken, Zimonyban és Szávaszentdemeteren harcolt. Itt megsebesült, s miután felgyógyult, 1914 nyarán Galíciába ment, ahol a lovasság felderítőként próbálta visszaűzni a kozákokat – sikeresen. Akkor ragadt rájuk a rettegve emlegetett vörös ördög címke, hiszen a legtöbb huszár vörös csákóban, nadrágban és mentében csépelte az oroszokat.

– Az igazán nagy tettet azonban 1914. december 11-én hajtották végre a 9. ezred katonái, amikor gyalogosan felkapaszkodva a Jabloniec hegyre, annak csúcsán közelharcban győzték le a kozákokat. A siker ellenére a történtek rávilágítottak arra, hogy a huszárságot már nem lehet úgy bevetni, mint korábban, ruházatuk és felszerelésük egyaránt modernizálásra szorul. Az ezred 1915-ben Bukovinában teljesített szolgálatot, ahol az orosz ellentámadásban Kállay Iván halálos lövést kapott.

– A magyar huszárezredek 1920-ban újjáalakultak: Nyíregyházán, Sopronban, Budapesten és Kecskeméten. A hármas huszárokat Nádasdyról nevezték el 1930-ban, ők őrzik tovább az emlékét – megfestették a Nádasdy-huszárok hősi halottait, köztük Kállay Ivánét, és összegyűjtötték a megmaradt relikviáikat, melyek közül néhány helyet kapott a tárlatban is – mondta el a kiállítás megnyitóján dr. Bene János.

Fotók a frontról

– Kállay Iván fiatalon, mindössze 28 esztendősen esett el a bukovinai fronton, édesapja ezt követően összegyűjtötte és mappába rendezte a hozzá köthető dokumentumokat, újságcikkeket. Ezeket fellapozva jutott eszünkbe, hogy Iván volt az első világháború egyetlen hősi halottja a Kállay családnak, ezért összeállítottunk a tiszteletére egy emlékfalat, melyen helyett kapott több fotója, illetve az életútját bemutató dokumentumok, köztük három, a katonai szolgálat során készült fénykép – árulta el kedvcsinálóként Holmár Zoltán történész, a Jósa András Múzeum munkatársa.

- CsA -