Magasra szálltak a tűzifaárak

Szabolcs-Szatmár-Bereg - A magas tűzifaár sokakat térített vissza a gázfűtéshez.

Még mindig sokan gyújtanak be fával, különösen vidéken, ahol valamivel olcsóbban is jutnak hozzá a tüzelőhöz, mivel nem rakódik rá az árra a fuvarozás költsége, az útdíj, az üzemanyagár, vagy éppen a béremelés, mikor mi változik, megterhelve a termelői árat. A hozzánk fordulók viszont garantáltan a fűtési szezon után betárazott, száraz árut kapnak, aminek jóval 10 százalék alatti a víztartalma, amíg vidéken talán éppen nemrég hozták az erdőről a még nyers tüzelőt – adott készséggel információt Kovács Sándor, hozzátéve: sokakat térített vissza a gázfűtéshez a megemelkedő tűzifaár – tette hozzá mindjárt –, no meg a dollár-forint vagy az euró-forint árfolyam megemelkedése, ami a külföldről behozott szén árában is megmutatja magát.

Kovács Sándor úgy látja: aki megteheti, a gázfűtés mellett bizony be-begyújt a kazánba, vagy a kandallólóba, kályhába, mivel a fa olyan melegérzetet tud adni, amilyet a gáz nem igazán. A legtöbb a fából a nagy hideg előtt és után fogy, ám ha elszabadulnak a mínuszok, egy kis – nagyobb kalóriaértékű – szenet is rádobnak a tűzre.

– A tél végén nem nagyon éri meg a gázt fogyasztani, mert valami miatt a fogyasztás mértéke nincs arányban a kinti hőmérséklet emelkedéssel. Ezért amikor márciusig, áprilisig kitart a hideg, visszajönnek hozzánk, pótolni a megfogyatkozott famennyiséget. S ha már a gáznál tartunk, sokan panaszkodnak rá, én Pesten mégis azt tapasztaltam, hogy ott az étel is hamarabb felfő, mint vidéken. A tűznek még a színe és a hangja is más, ott a láng is igazi kék tud lenni, nem úgy, mint nálunk. Persze a szolgáltató szerint minden rendben van – tette hozzá, nem kevés iróniával a hangjában.

Mindent tűzre vetnek

Megkerestünk egy vidéki tüzépet is, és igazolva láttuk Kovács Sándor szavait. Például a nyírbátori Bátor Tüzépen valóban olcsóbban mérték a tűzifát, a vastag akácguriga má­zsája 3500 forintért, a hasított pedig 3800-ért kínálta magát. – Mi még olcsók vagyunk a térségben, azzal együtt, hogy a tavalyihoz képest nekünk is 20 százalékos drágulást kellett elkönyvelnünk – mondta el a cég tulajdonosa, Szilágyi Róbert, szomorúan konstatálva, hogy a drágulás miatt nagy a visszaesés a fapiacon.

– Én nem állítom, hogy az elmaradozók visszatértek volna a gázra, sokkal inkább azt gondolom, a mélyszegénységben élők minden tüzelhető anyagot a kályhájukba tesznek. Ez a réteg egyébként sem vásárolt nagy tételben soha – summázta lemondóan. – Egyébként minden időszaknak megvan a maga vevőköre: az idősebbek szeretik már nyár elején letudni a vásárlást, jól tudva azt is, hogy olyankor jobb hatásfokú, szárat faanyagot kapnak, és választék is van. A téli vásárlót viszont inkább csak a muszáj hozza el hozzánk, éppen ezért a téli időszakban a kereslet is jócskán visszaesik – tette hozzá Szilágyi Róbert.

Nő a kereslet

– Az elmúlt években rohamosan nőtt és a mai napig is emelkedik a cserépkályhák és kandallók iránti kereslet. Hosszú évek óta foglalkozom cserépkályhák és kandallók beépítésével és az ezekhez kapcsolódó kiegészítők forgalmazásával. Azt látom, hogy sokan már a meglévő fűtési rendszer kiegészítéseként építtetnek kandallót – tájékoztatta lapunkat Antal István. A kályha- és kandallóépítő szakember hozzátette: nemcsak a fűtés korszerűsítését szolgálják ezek a berendezések: a magas gázárak miatt az emberek így pénztárcabarát módon élvezhetik a jó időt a vegyes tüzelésnek köszönhetően. Természetesen anyagi helyzettől is függ, ki milyen megoldást választ. – A cserépkályhák lerakása drágább, a felfűtésük is tovább tart, ám jobban tartja a meleget. A kandallók hamarabb adnak le hőt, a nagyobb üvegfelület miatt látványosabb a tűzterük és központi fűtésre is köthetők – sorolta a különbségeket Antal István, aki hozzátette: uniós rendelet szabályozza a kandallók kialakítását, így jóval biztonságosabb a használatuk, mint a korábbi évtizedekben.

KM

Harmincezer köbmétere

– Tízszer tízes családi házban élünk, három kandallónk van: kettő a szobákban és egy a konyhában. Egy fűtési szezonban tíz-tizenkét köbméter fa fogy el, amit több részletben veszünk meg, mert egyszerre óriási kiadást jelentene a családnak – mondta el érdeklődésünkre Kerékgyártó Józsefné. – Itt a faluban átlagosan harmincezer forintért árulják köbméterét, de van, aki harmincötezer forintot is elkér érte, így több mint 300 ezer forintba kerül ősztől tavaszig a meleg a házban. Általában ismerőstől vesszük a fűtőanyagot, mert volt, hogy pórul jártunk az idegenekkel, akik kevesebb fát szállítottak ki, mint amennyiért fizettünk. Szeptember végén, október elején délutánonként be kell gyújtani, a fagyok beköszöntével pedig egész nap rakni kell a tűzre, hogy ne hűljön ki a ház, és ez így megy március-áprilisig.