Rezidensek: rajtuk áll a jövő kórháza

Kisvárda - Nyílt napot szervezett a Felső-Szabolcsi Kórház orvostanhallgatók és rezidensek részére csütörtökön. A kisvárdai kórháznak jelenleg kilenc rezidense van, további hárommal bővítheti a létszámot, szinte miden területen elfér az utánpótlás, legfőképp azért, mert a határ közeli intézményben is elöregedést mutat az orvosi korfa. A következő 5–10 évben a traumatológiai, sürgősségi, patológiai, belgyógyászati szakterületeken lesz szükség fiatal orvosokra.

– Gyerekkorom óta orvosnak készülök, édesanyám gyógytornász, a kisvárdai kórházban dolgozik, én pedig szinte „itt, ebben az intézményben nőttem fel” – mondta humorral fűszerezve Csubák Dávid rezidensjelölt. Az orvostanhallgatóval a Felső-Szabolcsi Kórházban, egy, a rezidensek számára meghirdetett nyílt napon találkoztunk.

Utánpótlási gondok

– A diagnosztika, az informatika érdekel, ez a kettő a radiológiánál metszi egymást, s mivel radiológusból kevés van, úgy gondolom, jól választottam szakterületet – konstatálta az orvostanhallgató.

– A kisvárdai kórházban modern CT és MRI gépekkel dolgoznak, fontos, hogy itt rendelkezésre állnak a szakmai képzéshez szükséges orvostechnikai berendezések. Ha minden jól megy, öt év múlva – a rezidensévek végén – ebben a kórházban szeretnék dolgozni – mondta, s továbbmentek a hallgatók a kardiológia felé, ahol a terheléses EKG-vizsgálót tekintették meg.

– A világ megváltozott, míg régen a rezidensek küzdöttek azért, hogy valamelyik kórházba bekerülhessenek, most a kórházak – az egyre inkább begyűrűző szakorvoshiány miatt – toborozzák a rezidenseket. Nem túlzás, hogy egy-egy intézmény jövője függ attól, mennyire lesz vonzó a fiatal orvosjelöltek számára – mondta el Hegyi Henrik, a Felső-Szabolcsi Kórház főigazgatója.

– Már egy jó ideje látjuk az orvos-utánpótlási gondok tendenciáját, ezért stratégiát váltottunk, nyitottunk a Debreceni Egyetem és a Semmelweis Egyetem felé, ahol karriernapokon személyesen találkozunk a rezidensekkel, bemutatjuk kórházunkat, megismertetjük, hogy mit tudunk nyújtani a rezidensképzésben, milyen szakmákban, milyen felszereltséggel rendelkezünk – ecsetelte a rezidenseknek szóló nyílt nap hátterét a kórházvezető.

Az egészségügyben felmerülő létszámhiány, az orvos­szakma külföldre vándorlása az egész országban jellemző, nem lokális probléma.

– A kisvárdai kórház viszonylag kis intézmény, nem túl nagy ellátási területtel, ezért mi kezelni tudjuk a helyzetet, osztályainkon megfelelő létszámmal a szakápolói és orvosi feladatokat is biztonságosan el tudjuk látni, viszont az orvosi korfa 5–10 évre előrevetíti a létszámhiányt, s látjuk azokat a szakterületeket, ahol kritikus mértékben fogy az orvoslétszám: a traumatológia, patológia, és sürgősségi szakmákban a pályakezdő orvosokat ki kell nevelni. Most kilencen vannak, és várhatóan még három rezidensünk lesz, annyit fogadunk, ahánynak a képzési idő végén munkát tudunk biztosítani.

– Kórházunkból kevesen mentek el, a belgyógyászok egy része a háziorvosi praxist választja, ami az egyik oldalon rossz, a másikon jó, hiszen így beteltek a régóta üresen álló körzetek.

Fontos az anyagi megbecsülés

Az egészségügy kicsit olyan lett, mint a versenyszféra, ahol a bérekre licitálva lehet megtartani a magas szaktudású munkaerőt.

– A rezidensképzésben az államilag támogatott ösztöndíjakon felüli ösztönzőrendszer motiváló, mi is többletösztöndíjjal ismerjük el a rezidensek munkáját – mondta Hegyi Henrik. A patológusoknál ez plusz 150, a traumatológusok, és sürgősségi orvosok esetében plusz 100 ezer forint bruttót jelent, és szükség szerint orvoslakást is biztosítunk – sorolta tovább az ösztönző elemeket. Kiemelte: az elmúlt két évben a szakorvosokat érintő bérelemelések – ha folytatódnak – itthon tartják a leendő orvosokat.

A rezidensi bér bruttó 250 ezer forint, ehhez az ösztöndíj és a kórházak saját ösztönző támogatásai is hozzájönnek. A havi bruttó 450–500 ezer forint életkezdéshez itthon már nem is olyan rossz – értettek egyet a főigazgatóval a hallgatók. Természetesen vannak kivételek, egyéni döntések, ambíciók, amikor nem a periférián, hanem a nagyobb klinikákon és külföldi egyetemeken akarnak tanulni, dolgozni.

A rezidensek képzési terve

Oroszi Eszter Kárpátaljáról érkezett, Magyarországon szeretne szakmailag fejlődni. – A szakvizsgához szükséges gyakorlatot úgy lehet megszerezni, ha a betegellátás közvetlen közelében vagyunk, készségszinten elsajátítjuk a terápiákat, beavatkozásokat. Kárpátalján erre nem lenne lehetőségem, bár meglehetősen hosszú procedúra vár rám a diplomám visszahonosításával, de mindenképpen otthon szeretném elkezdeni az orvosi pályát – mondta el.

A képzési tartalomról dr. Veres Eleonórát kérdeztük.

– A teljes képzési tervet nem tölthetik le nálunk a rezidensek, a törzsképzés 24 hónap, ezután a hallgatók a választott szakorvosi területre bejelentkeznek a grémium­vezetőkhöz, s a szakirányú gyakorlatot náluk végzik.

Az általános orvosi képzés minden szakmában szükséges sürgősségi orvostant, mentőzési gyakorlatot, belgyógyászati gyakorlatot foglal magában. A törzsképzésre építve később bármilyen szakterületen továbbképezheti magát a frissen végzett szakorvos – tudtuk meg.

KO