Ilyen volt az első nap az iskolában!

Nyíregyháza - Alexandrát az iskolapad, édesapját a tanári asztal várta hétfőn reggel az Apáczaiban.

Bár vasárnap este kissé későn hajtotta álomra a fejét és korán kelt, meglepően frissen és energikusan pattant ki az ágyból a Nyíregyháza-Kistelekiszőlőben élő Vajda Alexandra, akit elkísértünk az első iskolanapjára. Szandinak nem kellett sokat időznie a készülődéssel, hiszen a reggeli tisztálkodás, fogmosás után az ünneplő ruhája a szekrényajtóra akasztva várta, iskolatáskájába pedig – egy rendes 1. osztályoshoz méltón – már előző este bepakolt a szüleivel. A közös reggelizés alatt, de még utána sem mutatta jelét az ilyenkor szokásos félsznek, izgatottságnak, az autó felé igyekezve mindössze hű játszótársának, a Vajda család házi kedvencének, Bigi kutyusnak üzente tekintetével: „Drukkolj nekem, amint hazaértünk, mindent elmesélek!”

– Apa és anya bosszankodtak kicsit a reggeli dugó és a parkolási gondok miatt, de a sulihoz érve már csak rám figyeltek – mesélte Alexandra, aki kitartó faggatózásunkra elárulta, két ok miatt sem rettegett a tanévkezdéstől.

– Az én iskolám egyben apukám munkahelye is, megnyugtató, hogy ha bármi gond van, itt van a közelemben. Persze, mondta, hogy nem járkálhatok be az irodájába, amikor csak akarok, inkább majd ő látogat meg napközben, a szünetekben – árulta el a Nyíregyházi Apáczai Csere János Általános Iskola 1. B osztályos tanulója, majd osztálytársaival, illetve padszomszédjával elegyedett beszélgetésbe a tanteremben, mintegy megválaszolva ezzel a második okot is.

– A kislányom gyakran megfordult „nálunk” az elmúlt két évben, így sem az iskolafalak, sem a pedagógus kollégáim nem voltak ismeretlenek számára. A kezdeti félelmeit azonban véglegesen a nyári csibetábor hessegette el, ahol megismerkedett és összebarátkozott a leendő osztálytársaival és a kedves tanító nénikkel – magyarázta Vajda Tamás intézményvezető-helyettes, Alexandra apukája.

Az igényesen és otthonosan felújított, berendezett osztályterem végében mindeközben egy könnyeivel küzdő, hallgatag kisfiúra lettünk figyelmesek, aki láthatóan megijedt az új környezettől, szülei hiányától, a termet megtöltő gyerekzsivajtól.

Nagy pakkal érkeztek a kicsik

– Noel sajnos nem volt csibetáborban, így kissé idegenül érzi magát még az osztályközösségben, de a közös, játékos programok alatt biztos hamar szert tesz majd új barátokra. – válaszolta kérdő tekintetünket látva Radványi Sarolta. Az osztályfőnök-tanítónő elmondta: 28 fős létszámmal indul az idei tanévben a matematikai irányultságú 1. B, a Sakkpalota-programot is beépítve a tanrendbe. – Nagy pakkal érkeztek a kis elsősök reggel, volt „zsákjukban” minden jó: tanszerek, váltóruha, tornaruha, tisztasági felszerelés, tányér, pohár, evőeszközök. Az első pár nap még nem a tanulásról, sokkal inkább az ismerkedésről, beilleszkedésről, stresszoldásról szól a „csibék” számára, akikkel együtt barangoltuk be az Apáczai-birodalmat, énekeltünk, játszottunk, a gyerekek teljesítményét pedig élményekre váltható, motiváló nyomdarajzokkal („Ügyes vagy!, „Csak így tovább!”, „Jól dolgoztál!”) ismertük el – tette hozzá Saci néni.

Nyoma sem volt lámpaláznak

A hétfői, ünnepélyes tanévnyitón a Csibetábor legügyesebb szónokai – köztük főszereplőnk, Vajda Alexandra – verssel köszöntötték diáktársaikat. Lackfi János vidám sorait szavalva Szandinak nem volt lámpaláza, ügyesen előadta a memorizált verset.

Tízórai előtt Vinczéné Bárdi Tímea napközis nevelő sorakozót hirdetett a kézmosáshoz, s valamennyi kisdiák tenyerébe nyomott egy kis folyékony szappant az adagolóból. Természetesen ebéd előtt is megismétlődött ez a jelenet, a konyhás nénik májgaluskalevest és túrós csuszát készítettek az Erdő sori iskolában az ebédre és tudásra éhes fiataloknak.

PI