Történelmi zarándoklat a Pozsonyi csata hőseinek emlékére

Kisvárda, Tiszamogyorós - Történelmünk egyik legjelesebb eseményének, az Árpád fejedelem vezette első honvédő háborúnak az 1111. éves évfordulója évében emlékezzünk együtt a Pozsonyi csata (907.) hőseire! Hősies helytállásuk, s a csata győztes megvívása üzenet a jövő nemzedékének. Nekünk, mindannyiunknak!

Június 13–án fogadta az Aranyosapátiban található Aranyossziget Gyermek és Ifjúsági Tábor történelmünk kiemelkedő eseményének – az Árpád fejedelem vezette első honvédő háborúnak – a Pozsonyi csatának 1111. éves évfordulója évében megszervezett történelmi zarándoklatot, egyben kötelezettséget vállalt arra, hogy zarándok út jelzett állomása lesz. Aranyosapátiból másnap érkezett, zuhogó esőben, vendégmarasztaló sárban Tiszamogyorósra, a Főnix–Campingbe a lovas túra résztvevői. Az érkező lovasokat, Petraskó Tamás Tibort, Sajtos István /Mándok/ és Siller Péter /Kisvárda/ a kisvárdai hagyományőrzők képviselői, Szeregnyi György, Katkó László és Marozsán János fogadták a történelmi zászlók előtt. A megérkezést követő rövid köszöntés és szalagfelkötést követően kötetlen beszélgetés volt a résztvevők között. A zarándoklat fogadását a köszöntések, az együttműködés szalagjának felkötése még ünnepélyesebbé tette a rögtönzött ünnepi eseményt. Az itt eltöltött rövid regeneráló pihenés után Tiszabezdédre mentek a túra részvevői. Az utat kijelölő első zarándokokkal a „Regék tüzénél” való beszélgetés segít megérteni a hitben, értékrendben rejlő szellemi, gondolati, fizikai erőt, amely örömre, sikerre, nem csak a csatákban, de a haza építésének mindennapjaiban is győzelemre segítette a magyar népet.

Június 17–én, vasárnap a Rakamazi Teknősház Látogatóközpont előtti térre érkeznek a lovas zarándokok várhatóan 17 óra körül, ahol a naplemente után itt is fellobban a „Regék tüze”.

A nemzetet összekötő „új útvonal” szervezőjétől Petraskó Tamás Tibortól Tiszamogyoróson kértünk rövid interjút tervének megvalósításáról.

Nemzetet összekötő „új útvonal” jön létre

–Június 9–én indultunk Vereckéről indultunk – kezdte beszélgetésünket Petraskó Tamás Tibor a zarándoklat vezetője– a történelmi pontról a hágó tetejéről onnan ahol az emlékmű áll. Ez a túra a Pozsony alatti Dévényi kapuban ér véget történelmi zarándoklat utunk. Végig megyünk azokon a jeles helyeken, amit a Felső–Tisza vidéken, a Hegyalján a Bodrogközben tudunk érinteni, majd a fővárost megkerülve a Pilisen keresztül a Duna vonalát követve jutunk el a Szigetközbe és ott fog véget érni a zarándok utunk. Ezzel a Nemzetet összekötő új útvonal jön létre.

Pozsonyi diadal

–Hogy miért csináljuk ez nagyon egyszerű, 1111 évvel ezelőtt volt egy Pozsonyi csata, de nevezhetjük pozsonyi diadalnak, hiszen akkor az Árpád vezette Magyar sereg meg tudta védeni a nemrég belakott Kárpát Hazát az Európai seregekkel szemben. Úgy tudjuk, és úgy érezzük, hogy azok a hősök, akik az életüket áldozták a hon védelméért, azok megérdemlik azt, hogy az utókor fejet hajtson előttük. Ezért készült el a zarándokút programterve, amit végre is hajtunk. Pozsonyba a Dévényi kapuhoz, a csata helyszínére terveink szerint július 7–én érkezünk meg.

–Hány kilométer tesznek meg, hány lóval, lovassal s milyen ütemezésben?

–A zarándoklat hossza a jelenlegi állításunk szerint mintegy 900 kilométer lesz. A jelenleg mérjük a megtett kilométereket s modern eszközök segítségével rögzítjük a megtett utat. A megállóhelyek, a szálláshelyek azok úgy vannak kiválasztva ahol egyébként fogadta s fogadnak minket nagy szeretettel, ahol olyan történelmi, kultúrtörténeti, természeti értékek vannak ahol később, amikor elkészült a zarándokút, s majd ha működik érdemes másoknak is megmutatni, megismerni azokat a helyeket. A megtett kilométerek természetes függnek a lovaink teherbírásától, lovaink teherbírásától. Mivel ez a zarándokútvonal egy kijelölés s azt követően, a későbbiek folyamán gyalogosan, kerékpárral, vagy netán lóval is meg lehessen tenni egy–egy szakaszt, vagy az egészet. Mi most egy 30–50 kilométer között határoztuk meg és ezt próbáljuk teljesíteni. Természetesen befolyásolja haladásunkat az utak, a földutak minősége, amit az is bizonyít, hogy a mai –csütörtöki napon– nagyon megszenvedtünk az időjárással, a csúszós, sárdagasztó utakkal. A lovasaink létszáma is változó. Én magam vállaltam, hogy végig megyek Rege lovammal Vereckétől a Dévényi kapuig, végig lovagolva a teljes utat. Viszont csatlakoznak a különböző helyeken hozzám a jó barátok, a hagyományőrzők és a jó lelkű magyar emberek, lóháton, gyalog.

„Regék tüze”

A szálláshelyeinken minden este fellobban a „Regék tüze”. Itt kötetlen beszélgetéseken veszünk részt, s mi a zarándokok elmondjuk a tűznél lévőknek megélt élményeinket. Másrészt pedig azok az emberek, akiket a tűz köré hívtunk együtt gondolkodunk azon, hogy hogyan lehetne a mai világban megértetni a felnövekvő nemzedékkel, hogy minden generáció számára létkérdés a múlt ismerete, az akkor élő elődeink tisztelete, mert az Ő általuk megélt, összerakott értékrend szerint lett Magyar Hazánk! Azt az erőt, értékrendet, hitvilágot akarjuk egy kicsit jobban megérteni és azt gondoljuk, hogy a mai kibernetikai világunkban ez az alapja a jövőnknek. Főleg most ebben a forrongó, mozgó világban, ami most van. Nekünk a helyünkön kell maradni, mi egy több ezer éves kultúrát képviselünk, és ha most gyengék maradunk és ezt nem tudjuk megtenni, akkor bizony az Árpádék megalapozta Magyar Hazánk bajba kerülhet–mondta zárszóként Petraskó Tamás Tibor.

- Vincze Péter -