Fotók: Megyenapi ünnepség a Megmaradás Templomában

Nagygéc - Nagygécen a Megmaradás Templomában tartották az idei megyenapot, ahol kitüntetésekkel ismerték el mindazok munkáját, akik sokat tettek Szabolcs-Szatmár-Bereg megye fejlődésért.

Hosszú éveken át egy romos Árpád-kori templom volt, kiüresedett falakkal, s most az összetartozó magyarság nemzettudatának emlékhelye Nagygéc temploma, amely határtalan üzeneteket hordoz a múltról a jelennek. A Megmaradás Templomába lépve a simára vasalt szatmári szőttes a szószéken azt jelezte: ünnepség lesz. Az idén a nemzeti emlékhely adott otthont a megyenapnak, ahol a helyiek évszázadokon átívelő megrázkódtatásainak szomorú emlékeit is felidézték.

Tragikus sorsú nemzet

– Az egykor virágzó térség sorsát miután megpecsételte Trianon, nem lehetett többé Erdély és Kárpátalja éléstára, a családokat elszakították egymástól, az első világháborút követően hanyatlásnak indult eme csodálatos táj – idézte fel a múltat ünnepi köszöntőjében Forján Zsolt, Csenger polgármestere.

– A második világháború alatt az itt élő zsidók elhurcolása tovább rontotta a falu helyzetét, hiszen éppen azokat az otthonukhoz ragaszkodó embereket vitték el, akik sok helybelinek munkát adtak. Mindezek után az 1956-os megtorlások, bebörtönzések tovább csökkentették a település lakosságának számát, hiszen hosszú évek múltán térhettek haza a fogvatartottak – folytatta az emlékezést a polgármester. – De az igazán nagy tragédia ezután jött: az 1970-es árvíz szellemfaluvá tette az egykor 700 lelkes települést. A medréből kilépő Szamos teljes szélességében elöntötte a falut, a katasztrófát a románok tetézték, amikor felrobbantottak egy gátat a határ túloldalán. A kitelepítettek nem mehettek vissza otthonukba, s hogy megóvják az emberéleteket, a hatóságok 20 évre megtiltották az építkezést Nagygécen. – Mindennek súlyos nyomai maradtak: a településnek mára egyetlen lakosa maradt – mondta el Csenger polgármestere, aki a térség országgyűlési képviselőjével, Kovács Sándorral néhány évvel ezelőtt kezdeményezte a nagygéci templom rekonstrukcióját, a körülvevő emlékparkban 200 oszlopot emeltek; az összetartozás, az összefogás, a nemzet fennmaradása, a határtalan magyarság, az emberiesség fontosságának, a szeretet erejének üzenete olvasható az emlékoszlopokon, a megmaradás, az újraépítkezés lehetőségét szimbolizálva.

Felépíteni a jövőt

– Vajon mi lehet a jelentéstartalma annak, hogy a megyenapon, amikor a Szabolcsi Zsinatra emlékezünk, ide a határszélre, Nagygécre hívjuk meg kitüntetettjeinket? – tette fel a kérdést Seszták Oszkár, a megyei közgyűlés elnöke, aki szerint minden településnek megvan a maga sajátos küldetése, feladata, és sorsának mondanivalója az utókor számára. – Ez a település figyelmeztet minket arra, hogy mi várhat ránk, és mi várhat magyarságunkra, ha nem vigyázunk egymásra féltő szeretettel – hangsúlyozta a megyei közgyűlés elnöke, utalva arra, ne hagyjuk elnéptelenedni a vidéket. Kovács Sándor országgyűlési képviselő arról beszélt: – Magyarország történelme a megmaradás történelme, mert újra és újra fel tudtuk építeni hazánkat.

– Legyen bátorságunk ezer éves múltunkból összerakni a jövőt, amit 2018-ban a „Család évének” hirdetünk, nem más, mint a magyarság történelmének jövője – emelte ki beszédében a képviselő.

Munkájukat díjazták

Az ünnepi felszólalások után Seszták Oszkár megyenapi kitüntetéseket adott át azoknak a kiemelkedő munkát végző szakembereknek, akik tevékenységeikkel hozzájárultak a megye fejlődéséhez, felemelkedését előmozdították, hírnevét gyarapították.

A díjazottak között volt múzeumigazgató, műemlékvédelmi szakértő, pedagógus, közösségfejlesztő, edző, hivatalnok, vállalkozó és voltak művészek is: költő, zenész, grafikus.

Mindannyiukban a közös, hogy saját szakterületükön a legnagyobb hivatástudattal bírnak, s ezer szállal kötődnek ma is a megyénkhez. KO

Díjakkal ismerték el azokat, akik megyénk hírnevét gyarapították

„Pro Comitatu” kitüntető címet kaptak: dr. Cservenyák László, a Szatmári Múzeum múzeumigazgatója, valamint Szatmári István műemlékvédelmi szakértő

„Kozma Pál „kitüntető címet kapott:

Komáromi János, vállalkozó

„Gaál Lajos” kitüntető díjat vehetett át: Schönberger Jenő szatmári római katolikus megyéspüspök

„Lónyai Menyhért” kitüntető díjat kapott: Pekó László, a NYÍRZEM Zrt. elnök-vezérigazgatója

„Westsik Vilmos” kitüntető díjat kapott: Rácz Imre, az agrárkamara megyei elnöke

„Kiss Áron” kitüntető címet vett át: Bíró Gábor, a Bessenyei György Gimnázium és Kollégium igazgatója

„Kölcsey Ferenc” kitüntető díjat kapott: Kürti László költő és

Kajibás Éva Katalin amatőr festő, grafikus

„Kállay András” kitüntető címet vett át: Guti László, a MÁK megyei igazgatója

„Korányi Frigyes” kitüntető díjat kapott: dr. Pap Károly szülész-nőgyógyász, osztályvezető főorvos

„Újlaki István” kitüntető díjat vett át: Sarka Béla, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Harmónia Egyesített Szociális Intézmény vezetője

„Kovács József” kitüntető díjat kapott: Vajda Tamás főiskolai docens

„Szentpéteri Zsigmond” kitüntető díjat vett át: a Bürkös zenekar

A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közgyűlés emlékplakettje kitüntető elismerést kapta: Fülöp Imre, az F.N. Friut ügyvezetője és Tassy Tamás

A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közgyűlés bronz emlékérme kitüntető címet kapta: Bartha Dénesné középiskolai tanár és Nagy László

A Szabolcs- Szatmár- Bereg Megyei Közgyűlés Emlékplakettje kitüntető elismerést posztumusz adományozta: Farkas Béla Rezső labdarúgóedzőnek