60 éve tört fel a gyógyvíz Sóstón

Nyíregyháza - Pávai Vajna Ferenc elképzelései alapján kezdődött a kutatás.

Ha a gyógyvíz érték, akkor túlzás nélkül kijelenthető, hogy Nyíregyháza kincsesbánya felett terül el. Március 3-án jeles jubileummal büszkélkedhet a megyeszékhely: 1958. március 3-án 52 fokos hévíz tört felszínre. A hat évtized alatt emlékezetes utat tett meg a gyógyvíz, melynek históriáját dr. Podlovits Roland, a Sóstó-Gyógyfürdők Zrt. vezérigazgatója terelte mederbe:

Mélyről a magasba

– Nem pusztán hatvan esztendő történetéről van szó – szögezte le az elején. – Városunk mintegy kétszáz éves fürdőkultúrájában mérföldkövet jelentett az első mélyfúrású termálkút létesítése. Az 1950-es években a térségben elkezdett geológiai kutatások Pávai Vajna Ferencnek a nevéhez köthetők. Nyíregyházán is az ő tervezési és kivitelezési elképzelései, tanácsai révén indult meg a munka, ennek eredményeként tört fel az 52 fokos hévíz a sóstói tó partján.

Még ebben az évben készült el az Igrice patak partján a 2. számú termálkút. Ezeket követte további 4 termálforrás (1961, 1968, 1991, 2011) Sóstón, illetve 1968-ban a Júlia Fürdő területén is létesült hasonló…

Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében jelenleg 32 mélyfúrású termálkút biztosítja a közfürdők, uszodák melegvíz bázisát, ebből hét a nyíregyházi fürdőket üzemeltető Sóstó-Gyógyfürdők Zrt. működési területén található. A Júlia Fürdő termálvíz ellátását egy, a Sóstón üzemelő fürdők (Aquarius Élményfürdő, Aquarius fürdőgyógyászat, Parkfürdő, Fürdőház, Tófürdő) vízigényét hat termálvízforrás biztosítja.

– A kezdetet a sóstói tavak északi partjánál elhelyezkedő, megközelítőleg 8 hektárnyi őspark területén a Parkfürdő építése jelentette. Ez először 3 medencével, az 1000 köbméteres (a köznyelvben hatszögűnek is becézett) termálmedencével, a 60 köbméteres gyermek medencével és a 8 pályás, 50 méteres úszómedencével nyitotta meg kapuit 1962. május 1-jén. A növekvő vendégigények kielégítésére újabb medencékkel bővült a Parkfürdő: 1974-ben az „olasz”, négy évre rá az iker termál, 1981-ben pedig egy iker gyermekmedencével bővült a vízfelület. A fürdőfejlesztések jelentős állomása volt a Széchenyi-terv keretében 2005-ben megépült Aquarius Élményfürdő, amely a fürdőszolgáltatások vezérterméke lett. A nagy ívű fejlesztéseknek köszönhetően a Parkfürdőben a XXI. század fürdőkultúrája bontakozott ki 2011-ben: korszerű beléptető- és öltözőrendszer, élmény-, sport- és gyógymedencék, attraktív vendéglátó egységek, különleges zöldfelület és növényvilág, funkcionális térkapcsolatok, parkbútorok, video- és hangrendszer, világítástechnika tette európaivá a strandot.

– Megfogalmazódott, hogy Sóstógyógyfürdő legyen gyógyhely, ez 2013-ban vált valósággá.

Beszédes számok a nyíregyházi fürdővilágból

A nyíregyházi fürdők üzemeltetéséhez mintegy 420 ezer köbméter gyógyvizet hoznak a felszínre évente.

Ez a gyógyvíz 52 Celsius-fokos hőmérsékletű és orvosilag minősített.

A gyógyvizet megközelítőleg 1000 méter mélységből termelik ki.

Átlagosan 4000 mg/l oldott anyag tartalmú, nátrium-kloridos, hidrogén-karbonátos, jódos, brómos az ásványvíz

Mitől Júlia és miért olasz?

Miért épp Júlia lett a fürdő neve? Nos, a városlakók köztisztasági fürdőzési igényeit kielégítendő 1972-ben épült meg a Júlia Fürdő a Malom utcán, amely egy több ütemben zajló rekonstrukció révén vált multifunkcionális gyógyfürdővé.

A név eredete érdekes, hiszen a mai fürdő helyén 1897-ben épített korszerű gőzmalmot Schlichter Gyula, aki lányáról Júliáról nevezte el a malmot, így a névválasztás adta magát a fürdő esetében is.

És vajon mitől olasz a medence? Az „olasz” medence nevének eredete is érdekes, mert bár valóban egy fiatalos gigolo benyomását kelti, becenevét pusztán a kezdeti gépészeti technológiája adta, mely az olaszországi Castilione cégtől származott.

LTL