Nincs farsang nélküle

Debrecen, Miskolc, Nyíregyháza - Pánkó, siska, pampuska – sok neve van a fánknak, amit nem csak a farsangi időszakban szeretünk.

A farsang napjainkban is legismertebb és legkedveltebb étele a fánk. Sokféleképpen hívják és talán még több receptje van: erdélyi neve pánkó, a Felvidéken siskának, a palócok pampuskának nevezik. Általában könnyű tojásos tésztából készül, de sok más variációja is lehet (burgonyás, csöröge). Készíthetjük töltve vagy töltetlenül is, sósan vagy édesen – és természetesen egész évben falatozhatunk belőle.

Babonák és anekdoták

Számos babona fonódott össze a fánk nevével. A Szerémségben például azért készítették, hogy a vihar el ne vigye a háztetőt. Régen a farsangi időszak a párkeresés időszaka is volt. A lányok fánkot adtak annak a fiúnak, akit kiszemeltek maguknak, a fiúk pedig fánkocskának becézték kedvesüket. Ha egy pár együtt tört ketté egy fánkot, szinte biztosan közel volt az esküvőjük, ugyanis a fánk oldalán körbefutó szalag a karikagyűrű jelképének számított.

Egyes források szerint Olaszországból származik, feltételezések szerint Beatrix közvetítésével került be Mátyás király udvarára, de sok érdekes történet kapcsolódik még a fánk megjelenéséhez Európában. Az egyik legismertebb szerint Marie Antoinette megszökött egy udvari álarcosbálról és csatlakozott az utcán összegyűlt sokasághoz. Közben megéhezett, így vásárolt egy fánkot az egyik utcai árustól, ami nagyon megízlett neki. Úgy döntött, hogy az őt kísérő lovagnak az egész kosárnyi fánkot meg kell vásárolnia. A karnevál után a fánksütőt a palotába rendeltette. A mézeskalácsos elmondta a fánk receptjét és elkészítési módját a királyné cukrászának, aki finomította, és egy kicsit módosította a receptet, ettől kezdve pedig a királyi lakomák kedvelt finomságává vált a fánk. Mivel az emberek hamar megkedvelték a finom, laktató, olcsó tésztafélét, hamar divatos süteménnyé és a farsang kísérőételévé vált. Egy másik anekdota szerint Bécsből származik ez az édesség. Amikor Krapfen, a híres-neves bécsi pék elhunyt, asszonya vette át a pékség vezetését. A péknére a vendégeknek reggelente rendszeresen hosszú időt kellett várniuk, ennek pedig hangot is adtak. Erre válaszként Krapfenné egy darab kenyértésztát valamelyik vendég fejéhez szeretett volna vágni… Azonban a tészta rossz irányba repült, egyenesen a sistergő olajba esett. Az illata megtetszett a vevőknek, így megszületett az első fánk.

A hetedik fogás

Magyarországon a 19. században terjedt el széles körben, de egy korabeli feljegyzés szerint 1603-ban gróf Thurzó Szaniszló galgóci várában egy lakomán – hetedik fogásként – már fánkot szolgáltak fel. A fánksütés szokása a Dunántúlról terjedt el és vált egyre több helyen szokássá, hogy a vízkereszttől hamvazószerdáig tartó farsangkor édességként az asztalra kerülhessen ez a finom nyalánkság.

- KM -

Csörögefánk

Hozzávalók: 45 dkg finomliszt, 4 db tojás, 3 ek tej, 2 ek rum, 2 ek cukor, 1 csipet só, 5 dl napraforgóolaj.

Elkészítés: A tojásokat egy mély tálba ütjük, hozzáadjuk a lisztet, sót, a tejet, a cukrot és a rumot. Jó 10 percig gyúrjuk - egy ragacsos, lágy tésztát fogunk kapni, de aggodalomra semmi ok, ilyennek kell lennie. Letakarjuk, és 30 percig pihentetjük. Ha kész, vastagon lisztezett deszkán 1-2 mm-re nyújtjuk, majd derelyeszaggatóval rombuszokat vágunk belőle. A nagyobbaknak a közepébe szintén ejthetünk egy kis bemetszést. Forró olajba tesszük, és oldalanként kb. 2 perc alatt roppanósra sütjük. Még melegen megszórjuk porcukorral.

[related-post post_id="3755987"]

[related-post post_id="3756139"]