Készül a Kabay könyv

Szabolcs-Szatmár-Bereg - Kabay János munkásságának gondozásáért kapott díjat a kisvárdai történész.

A híres szabolcsi tudós, Kabay János gyógyszervegyészeti életművének hungarikummá nyilvánításáért vehetett át „hungarikum díjat” a Parlamentben Kocsi Erika kisvárdai történész.

A magyar nemzeti értékekről és hungarikumokról szóló törvény egész Európában egyedülálló, amely hatodik éve lehetővé teszi, hogy nyolc kategóriában azonosítsuk a helyi, megyei és a kiemelkedő nemzeti értékeinket, valamint a magyarság csúcsteljesítményeit hungarikumként méltassuk. Kabay Jánosnak, az Alkaloida Vegyészeti Gyár alapítójának életműve a magyar nemzet 56. hungarikuma.

Felkarolja a nemzeti értékeket

Ebben döntő szerepe volt Kocsi Erika történésznek; a szakértő kitartó kutatómunkával gyűjtötte össze a pályázati anyagot, egy honlapot is létrehozott, amely a magyar feltaláló életét és munkásságát mutatja be.

A morfingyártás magyar atyjának gyógyszervegyészeti életművének feldolgozása Kocsi Erika több éves, céltudatos szakértő tevékenységének köszönhető. – Kabay János felfedezése napjainkig felülmúlhatatlan; azzal, hogy digitalizáltuk a tiszavasvári múzeumban lévő Kabay-dokumentumokat, nagy lépést tettünk meg annak érdekében, hogy a feltaláló „öröksége” bekerüljön a köztudatba – mondta el lapunknak a díjazott, aki megtiszteltetésnek, és egyben felelősségnek érzi a kitüntetést. A történész meg­győződése, hogy a vegyész- kutató munkája Nobel- díjas is lehetett volna, hozzátette: megérdemelné, hogy bekerüljön a középiskolai kémia tankönyvbe.

Készül a kötet

Megtudtuk, a „Kabay hagyatékról” könyvet ír, amelybe bevonja a családtagokat is. Egy átgondolt, több korosztály érdeklődését felkeltő alkotást szeretne, s így méltó helyre kerülnének Kabay János és neje, valamint kutatótársa, Dr. Kelp Ilona közös érdemei. – Száz oldalt megírtam, de az alapos munkához idő kell – mondta. A történész a helyi értékek népszerűsítésével is foglalkozik.

– A kézművesség hagyományainak megőrzésében, a helyi termékekben óriási lehetőség rejlik, érdemes lenne pályázati támogatásból patronálni és piacra juttatni pél­dául az őstermelők termékeit, egyedi kézművestárgyakat. – A helyi értékek marke­tingjével ezért foglalkozom, meglátásom szerint: vannak még kiaknázatlan lehetőségek.

A morfingyártás atyja

A fiatal Kabay házaspár forradalmasította a morfingyártást 1931-ben – az 1925-ben szabadalmaztatott ún. „zöld eljárást” tovább fejlesztve – az addig csupán mezőgazdasági hulladékként használt, száraz mákszalmából történő kivonással, azaz a „száraz eljárással”. Sokan nem tudják, hogy a mai napig ezzel a módszerrel állítják elő a világ összes gyógyszergyárában a száraz mákszalmából a meghatározó fontosságú gyógyászati alapanyagot, a morfint. A kábító fájdalomcsillapítóból már az 1930-as évek végén exportra is jutott. A gyáralapító szabadalma képezi jelenleg is a morfin ipari előállításának alapjait az egész világon.

KO, NZ