Eltitkolt hibák, jogi procedúrák, többször eladott ingatlanok - Így ne fázzon rá a lakásvásárlásra!

Nyírbátor, Nyíregyháza - Legyen gyanús, ha valaki gyorsan akar üzletet kötni és ragaszkodik a készpénzes fizetéshez.

Az ingatlanok adásvétele mindig élénken foglalkoztatja az embereket, hiszen előbb-utóbb mindenki szeretne saját lakásba költözni. S ha már megvalósult a nagy álom, ha már megvan a saját lakás, akkor jön a felismerés, hogy a gyermekek megszületésével nagyobb otthonra van szüksége a családnak. Ha pedig már a gyermekek kirepültek a családi fészekből, akkor bizony már egy kisebb lakás is megfelel a szülőknek. Nem könnyű azonban egy lakás megvásárlása, számos dologra oda kell figyelni. Összeállításunkban megkérdeztük egy ingatlanértékesítő iroda vezetőjét, aki arra hívta fel a figyelmet, hogy egy kiszemelt ház paramétereit minden esetben érdemes ellenőrizni, különösen akkor, ha például a lakáshitelhez CSOK-ot kérnek.

A megkérdezett ügyvéd szerint legyen gyanús, ha valaki gyorsan akar üzletet kötni, s ragaszkodik a készpénzes fizetéshez. A jogszerű adásvétel megkötéséhez elég idő és kellő körültekintés szükséges.

Ingatlanba fektetnek, nagyobb házba költöznek, vagy egyszerűen nem akarják elszalasztani az állami támogatást és lakást vesznek: több oka van, hogy jól prosperál az ingatlanpiac. Ilyenkor az év első napjaiban is megállás nélkül kopogtatnak az új ügyfelek az ingatlanközvetítő irodák ajtaján, tudniillik manapság egyre kevesebben vesződnek a hirdetésekkel, és – noha tisztában vannak azzal, hogy a „közreműködés” pénzbe kerül –, azért, hogy elkerüljék a lakásvásárlás megannyi buktatóját, inkább a profikra bízzák magukat.

– Tavalyelőtt vettünk egy családi házat Nyírbátorban, megtetszett a tágas belső tere, külső nagy udvara – osztotta meg lapunkkal történetét egy fiatalasszony. – Bevallom, amikor először megnéztem, a kert, az udvar rabul ejtett, magam előtt láttam, ahogyan a gyerekek végre kiszabadulnak a városi panelből. Használt, de jó állapotú ingatlannak hirdették, őszintén szólva nem nagyon érdekelt a ház energetikai besorolása, úgy voltam vele, majd lassanként felújítjuk, nem akartam elszalasztani a lehetőséget, mert a nagyvárosi ingatlanok árának töredékéért kínálták. Az első téli fűtésszámla mellbe vágott, rájöttünk, nem sokáig várhatunk a nyílászárók cseréjével, a szigeteléssel, de mint később kiderült, az egész fűtésrendszert meg kellett újítanunk, sok volt a rezsi.

Eltitkolt hibák

– Gyakori, hogy miután kifizették a teljes vételárat és beköltöznek az új lakók, észrevesznek „rejtett hibákat”. Az eltitkolt hibákért az eladó felel – mondta el kérdésünkre Szalkai Béla, az egyik nyíregyházi értékesítő iroda vezetője. – Vigyázunk a re­noménkra, ezért az elsőtől az utolsó lépésig ott vagyunk az ügyfél mellett, kötelességünk, hogy szóljunk az ügylet esetleges buktatóiról. Egyébként a kiszemelt ház paramétereit (területi elhelyezkedés, alapterület, állapot) akkor is érdemes ellenőrizni, ha például lakáshitelhez CSOK-ot kérnek, mert nem minden épület felel meg az állami támogatáshoz járó hitelkövetelményeknek, emiatt csalódhat a vevő, és indulhat az újra tervezés.

Szerkesztőségünk megkereste dr. Bardi Béla ügyvédet, aki összegyűjtötte azokat a tipikus panaszokat, jogi vitákat, amelyek lakásvásárlásnál felmerülhetnek.

Gyanús lehet a készpénz

– Résen kell lenni, mert egy lakást többször is eladhatnak, vagy jelenleg is van olyan, a feljelentésünk miatt indult büntetőeljárás, ahol a vevő csalás áldozata lett, a „csaló” az eladó személyes adatait megszerezve, azt felhasználva, nevében kötött adásvételi szerződést, és ezzel a vételár összegével károsította meg a vevőt, aki így tulajdonjogot sem tudott szerezni. Az ügyben az elkövetőt felelősségre vonják, de az okozott kár behajtásáért több eljárást is kell indítani – mondta el az ügyvéd.

– Legyen gyanús az, ha valaki jelentősen a piaci ár alatt, gyorsan akar üzletet kötni és minden áron ragaszkodik a készpénzes fizetéshez, a jogszerű adásvétel megkötéséhez elég idő, és kellő körültekintés szükséges.

– Több alkalommal is szükséges a tulajdoni lapot ellen­őrizni, nehogy időközben olyan teher kerüljön az ingatlanra, ami a vevő tulajdonszerzését akadályozná, ezzel igen keserves pert, pereket és nem kevés idegeskedést spórolhatunk meg.

Előleget vagy foglalót?

– Az előleg beleszámít a vételárba, a szerződés meghiúsulása esetén visszajár a vevőnek mindenféle levonástól mentesen. Anyagi következménye tehát ennek nincs.

A foglaló ezzel szemben a szerződés „biztosítékának” számít, ha a vevő miatt hiúsul meg a szerződés, a foglalót elveszíti. Csak nagyon ritkán fordul elő, hogy valaki eladói pozícióból lépjen vissza, megérthető azonban egy ilyen döntés is – például, ha jobb árajánlatot kap – de vállalnia kell, hogy a foglaló dupláját fizeti vissza.

– Előfordulhat az is, hogy a szerződés olyan okból ­hiúsul meg, amelyért egyik fél sem felelős (pl. természeti ­katasztrófa), ebben az esetben is a foglaló visszakérhető. Javasolni szoktam, amennyiben bizonytalanabb ügyletről van szó, akkor a vevő csak előleget adjon, a komolyabb vételi szándékot ezzel szemben a foglaló testesíti meg.

Ne kockás papírra írják!

– Sokan azt gondolhatják, hogy ma már nem találkozunk kockás papírra megírt megállapodásokkal, de igen! Ezekben az esetekben a megállapodás hiányosságai miatt sajnos nem lehet érvényesíteni maradéktalanul a kívánt joghatást – hangsúlyozta dr. Bardi Béla, aki szerint aranyszabály, hogy mindig a vevő válasszon ügyvédet „a bizalmi munkára”.

KM-KO