Az erő velük van: fölényes győzelem az agráriumban

Budapest - A termelésbiztonság fokozását szolgáló jégkármérséklő rendszerrel 50 milliárd forintos kár előzhető meg. Interjú Győrffy Balázzsal, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnökével.

Meggyőző fölénnyel született győztes a közelmúltban tartott agrárkamarai választásokon. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke, Győrffy Balázs osztotta meg erről gondolatait.

Egy gyors visszapillantás a választást megelőző hangulatra: mennyire volt feszült?

Egy választás mindig feszültséggel teli helyzet, állapot, hiszen minden induló nyerni szeretne, miközben ez csak az egyiknek sikerülhet. Ha nem is túl csendesen, de összességében az írott és íratlan szabályokat betartva hagytuk magunk mögött a választási kampányt és tartottuk meg a választásokat. Az utólagos történések bennem sokkal mélyebb nyomokat hagytak: ahogy például a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei TESZÖV elnök felhívta a megyei nyertest, gratulált neki, és felajánlotta partnerségét a következő ciklusra, az példaértékű. Ugyanakkor számomra megdöbbentő volt, hogy a MOSZ elnöke nem hívta fel a MAGOSZ elnökét, hogy lezárja a maga részéről a kampányt, s a választók akaratát elfogadva gratuláljon az eredményhez. Az egész választási folyamatnak ez volt a legmélyebb pontja.

A szavazók több mint 88 százaléka voksolt a MAGOSZ-ra: visszaigazolást lát-e ebben az eredményben?

A 88,3 százalék valóban önmagáért beszél, de az is fontos tény, hogy közel ötvenezren vettek részt a voksoláson, ez csaknem négyszerese a 2013-as részvételnek, míg a 2008-as választáson mindössze 1200-an szavaztak az egész országban. Ha az ellenzéki képviselőtársaim legitimnek tartották az 1200 szavazattal megválasztott kamarai vezetőket 2008-ban, akkor talán a mostani vezetés legitimációját sem lehet megkérdőjelezni. Már csak azért sem, mert ez a részvételi arány messze meghaladja a lengyelországit, és megközelíti az ausztriait, ahol évszázados hagyományokra épül a kamara. Arról nem is beszélve, hogy a parlamenti és önkormányzati választásoknál 11 ezer szavazóhelyiségben lehet leadni a voksot, ez most, a kamarai választásokon 248 helyen történt, tehát sokszor 10–20 kilométert kellett utazni. Az pedig, hogy a tagság ilyen tömege szavazott bizalmat a MAGOSZ-nak, valóban visszaigazolás. Még a legszorosabb megyében is 70 százalék fölötti támogatottságot kaptunk. Azzal a tudattal foghatunk a következő ciklus munkáiba, hogy van egy stabil alap, amire tudunk építeni, munkánkkal szeretnénk meghálálni ezt a bizalmat, s majd a következő választáson újra kiérdemelni.

A voksok a tagság meggyőző véleményét tükrözik, de hogyan értékeli az elmúlt ciklust az elnök?

Nagyon mozgalmas időszak volt, a kamarai építkezésen túljutva sok területen már a finomhangolás munkálatait végezzük. Például a 15 helyett már csak kilenc kamarai osztályba választottunk elnököt, mert úgy gondoljuk, hogy ez a struktúra szolgálja a hatékonyabb munkát és érdekképviseletet. Sok mindent átalakítottunk az eredményesebb működés érdekében, utalnék itt a falugazdász hálózatra, a plasztikkártya alapú őstermelői igazolványok bevezetésére, a támogatási konstrukciókban folytatott konzultációkra. A sort hosszan lehetne sorolni, de nem visszafelé kell most nézni, hanem előre, azt kell napirenden tartani, amelyekben megoldásokért kell dolgoznunk.

Van-e olyan kiemelt téma, terület, amely az elnök szívéhez a legközelebb áll?

Mindig a legutóbbi munkát érzem a legközelebbinek, mert az aktuálisabban él az ember lelkében. Most talán az öntözési stratégiát lehetne kiemelni, amely hatalmas előrelépés lesz a termésbiztonságban. Meghatározó lesz, hogy hogyan tudunk a felszín alatti és fölötti vizeinkkel gazdálkodni. Ebben eléggé látványos a kötélhúzás, egyszerre kell érvényesíteni az agrár-környezetvédelem, a vízgazdálkodás és a katasztrófavédelem érdekeit, s úgy, hogy ez még az európai uniós elvárásoknak, jogrendszernek is megfeleljen. Nagyon sokat dolgozunk ezen, de öntözésfejlesztési stratégia és annak megvalósítása nélkül nem lehet Magyarországon hosszú távon tervezni mezőgazdasági termelést. Nekünk ebben komoly feladataink vannak. Az öntözési vízigény felmérésének második szakaszánál járunk, a falugazdász hálózat segítségével az öntözésfejlesztés szempontjából reális területeken, mintegy 43 ezer gazdálkodónál újra felmérjük a vízigényeket. Bízunk benne, hogy az így összegyűjtött információk jó alapot nyújtanak a kormányzati döntések meghozatalához.

A forráselosztás és allokáció is az új ciklus feladatai között szerepel.

Igen, mert jön a Közös Agrárpolitika következő szakasza, s a lehetőségek közül nekünk az ágazat, a magyar agrárium számára leginkább megfelelőt kell kiválasztanunk, de akár új lehetőségek megfogalmazásában is szeretnénk kezdeményező szerepet vállalni. Ebben nagy segítség, hogy állandó brüsszeli képviselettel rendelkezünk, ennek nagy szerepe van a pontos és gyors információáramlásban. A Közös Agrárpolitikán belül adódó mozgástér kialakításában is fontos ez, hogy mind gazdasági, mind társadalompolitikai szempontból a kívánt hatást érjük el.

Ön több törvénymódosítást is kezdeményezett: a törvényhozók mennyire tekintik partnernek az agárszektor képviselőit?

Csak az elmúlt hetekben fogadott el az országgyűlés három olyan törvényt, amelyet jómagam, illetve több képviselőtársammal, köztük Jakab István MAGOSZ-elnökkel jegyeztünk. Ezek is jól mutatják, hogy meg van a kapcsolati rendszer, kapcsolati tőke, amely segítségével ezek a problémafelvetések eljutnak hozzánk, meg van a szakértői csapatunk, ami jó válaszokat tud adni. Az idényjellegű foglalkoztatásban például előre tudtunk lépni. Abban vagyunk érdekeltek, hogy a közfoglalkoztatásban dolgozó emberek éljenek a gazdasági szférában nyíló lehetőségekkel. Motiváljuk őket ebben. Emeltük az egyszerűsített foglalkoztatás adókedvezményes határát, eddig 5870 forint volt az egy nap adómentesen megkereshető összeg, ezt visszamenőlegesen 7631 forintra emeljük, és 2018-ban már 8255 forint lesz. Az illetéktörvényt pedig összhangba hoztuk a földforgalmi törvénnyel: illetékmentességet kap az, aki a saját cégének adja át a termőföldet. Teljesen logikus, hogy ha egy családi gazdaság kinőtte magát akkorára, hogy érdemes társas vállalkozási formát öltenie (például a banki hitelezésben rejlő kedvezőbb lehetőségek miatt), akkor ne büntessük őket azzal, hogy a saját cégének csak illeték fizetésével adhatja át .

Kiemelt figyelmet fordít a jégkármérséklő rendszerre: mi ennek a technikai, technológiai, személyi feltételrendszere?

Több megoldás is ismert a jégkár elleni védekezésben, de alapvetően hasonló alapra épülnek: acetonos ezüst-jodidot juttatnak a légkörbe, felhőbe. Ennek ismert párologtatós, rakétás és repülőgépes verziója. Magyarországon a szakértők véleménye és a gazdaságossági számítások eredménye alapján az első, a talajgenerátoros rendszer mellett tettük le a voksot. Erre adtuk be a pályázatot, amely azóta nyert, így az országban egy tízszer tíz kilométeres négyzetháló metszéspontjaiban helyezünk el talajgenerátorokat, amelyekből a meteorológiai szolgálat előrejelzése alapján párologtatják a készítményt. A rendszer kiépítés kétmilliárd, éves működtetési költsége pedig 1,5 milliárd forintra becsülhető, viszont ezzel minden esztendőben az éves kamarai tagdíjbevétel tízszeresét, 50 milliárd forintos kárt sikerül majd megelőzni. Ráadásul a működtetéséért nem kell külön fizetni, mert azt a kárenyhítési alapba fizetett összegből finanszírozzuk. Ez egy nagyon jó beruházás, hiszen minden elköltött forinttal 33 forint értéket óvunk meg csak a mezőgazdaságban, nem is beszélve az épületekről, gépkocsikról vagy a kiskertek növényeiről.

KM-NYZS