Milliárdok nyomában - Interjú Dr. Budai Gyula miniszteri biztossal

Geszteréd - A brüsszeli kettős mérce az Oroszországgal épített kapcsolatokban is rendre felbukkan.

Különösen a szabolcs-szatmár-beregi almatermést látva fájó a régi, hagyományos piacok elveszítése – nyilatkozta lapunknak a megyében járva dr. Budai Gyula.

Amikor legutóbb beszélgettünk, az oroszországi embargó következményeinek felszámolásával küzdött. Hol tart ez a munka?

A hivatalos titulusom szerint e pillanatban is az Oroszország által elrendelt embargóból fakadó külgazdasági intézkedésekért felelős miniszteri biztos vagyok. Ez a munka ugyanis nem ért véget, mára sajnos egy patthelyzet alakult ki az Európai Unió és Oroszország között. A helyzet tehát sokkal összetettebb, mint korábban volt, több benne a politikai színezet, de a Külgazdasági és Külügyminisztérium azért dolgozik, hogy a károkat csökkentsük.

Az új piacok felkutatása mennyire járt sikerrel?

Az orosz piacról kiszorult magyar cégek számára alternatív piacokat kerestünk és találtunk. Ez főleg a távol-keleti térségben sikerült, jóval több árut szállítunk Kínába, Japánba, Tajvanba, de a balkáni térség, benne Szerbia is erős piaccá vált. Az érintett magyar cégeknek és az egész nemzetgazdaságnak persze az orosz export továbbra is hiányzik. Különösen a szabolcs-szatmár-beregi almatermést látva fájó a régi, hagyományos piacok elveszítése.

Mekkora kár érte hazánkat?

A kár mértéke már 6 milliárd dollárra rúg, ennek mintegy 10 százalékát szenvedte el az agrárszektor. Ez bizony nagyon hiányzik a büdzséből, s azt se feledjük: 2013-ban épp bővülésnek indult az agrárkivitel Oroszországba, s ebből jelentősen részesedtek e térség zöldség- és gyümölcstermesztői.

Segítsen nekem feloldani egy ellentmondást: ha Magyarország törekszik a kapcsolatok rendezésére Oroszországgal, azt bírálják, ha Franciaország vagy Németország, akkor az csúcsdiplomácia. Ha mi keressük az üzleti lehetőségeket az oroszokkal, akkor az a szankció kijátszása, míg volt német kancellár kap vezető tisztséget orosz érdekeltségű uniós konzorciumban.

Nem tudom feloldani ezt ellentmondást: a brüsszeli kettős mérce remekül működik. Ha a magyar kormányfő Budapesten fogadja az orosz elnököt, arra – a hazai ellenzékkel az élen – megszólal egy különös kórus és putyinizálódást emleget. Putyin párizsi látogatása és szívélyes találkozója Macron elnökkel, vagy ha Merkel Szocsiban tárgyal Putyinnal, egész más megítélés alá esik e körben. Folytathatnám a sort a gazdasági fórummal Szentpétervárott, ahol a legnagyobb német cégek adták a kiállítók jelentős hányadát. A legnagyobb kiállító, a Gazprom standja előtt nem orosz, hanem német szót lehetett hallani. Kommunikációs szinten elítélik Oroszországot, de a gazdasági életben ezer szállal kötik magukat hozzá a német, a francia, az olasz vagy az osztrák cégek. Ez a brüsszeli kettős mérce, és ezt is hivatott ellensúlyozni a V4-es együttműködés.

Mindeközben újra megjelent a hazai belpolitikában, s nyomban tyúkszemeket keresett, s talált: Alstom, Czeglédy Csaba…

A 2010–2012 közötti időszakban elszámoltatási és korrupcióellenes kormánybiztos voltam, de előtte a MAGOSZ szövetségi igazgatójaként 2006-tól is részt vettem visszaélések feltárásban, itt a megyében is. Hadd emlékeztessek az újfehértói, szakolyi, balkányi földvásárlásokra, olykor 73 éves édesanyák mögé bújva… Ám a 2002 és 2010 közötti, a Medgyessy-Gyurcsány-Bajnai-kormányhoz köthető korrupciós ügyek a mai napig élő ügyek. A 4-es metró beruházása 2006-ban indult, s az Európai Csalás Elleni Hivatal, az OLAF mondta ki: a beruházás egyharmadát lopták el. Medgyessy Péter feleségének a cége az Alstomtól 180 millió forintnyi összeget kapott tanácsadásért. Demszky Gábor vezette akkor a fővárost, a helyettese az a Hagyó Miklós volt, aki a BKV-botrányból felfüggesztett szabadságvesztéssel jött ki. Nem az a kérdés, hogy mit mond Budai Gyula, hanem hogy mit mondanak az Európai Unió vizsgálódó hatóságai.

Biztos mondták már: ez politikai csatának is tűnhet…

Ezek csak tények. Gyurcsány Ferenc feleségéhez köthető az EMIR-ügy is, ami miatt 18 milliárd forintot kell visszafizetni a magyar államnak, a metró ügyben pedig 60 milliárd forintot. Itt van a Czeglédy-ügy: annál aljasabb dolog nincs, mint amikor diákokat és időseket károsítanak meg. Mondja már meg nekem valaki: miért adott Gyurcsány Ferenc cége, az Altus Portfolió Kft. 2016-ban két alkalommal: egyszer 78, egyszer meg 90 millió forint kölcsönt Czeglédy Csaba cégének? Gyurcsány Ferenc válaszát tudjuk: azért, hogy kifizessék a diákokat, de hát ők nem kapták meg a pénzüket. Az ellenzék koncepciót emleget, de itt tények vannak: a Czeglédy Csaba által vezetett bűnszervezet több mint 3 milliárd forint költségvetési forrást nem fizetett be. Ellenben volt neki Ausztriában titkos széfje, amelyben egy kilogramm arany lapult. A mai napig havi 2,4 millió forintot kap a Humán Operator Zrt.-től, egy 60 milliós luxusautóval járt, és sorolhatnám. Ebben az ügyben 17 ember van előzetes letartóztatásban. Ez az egész belengi a MSZP-t és DK-t, nem véletlen az sem, hogy nem engedik el a kezét, és Czeglédy mellett rendre kiállnak a baloldali politikusok.

A nagypolitika mellett marad-e ideje kistérségi patronálásra?

Nem szakadt meg a kapcsolat a megyével és a korábbi választókerületemmel. Jóleső érzés például látni Nagykálló és Biri között autózva, hogy elkészült a kerékpárút, amelyet még 2014-ben sikerült elindítani. Jelenleg templomfelújításban segédkezek, és minisztériumi támogatással avattunk ’56-os emléktáblát Geszteréden, ahol nagy szükség lenne egy bentlakásos otthonra. Valamit igyekszünk tenni ebben is.

KM-NYZS