Az egyik legrangosabb búcsújáró hely

Máriapócs - Ki válaszokért, ki a csoda miatt zarándokol Máriapócsra.

Túlzás nélkül állítható: Máriapócsot Európa-szerte ismerik. A történelmi Magyarország egyik leglátogatottabb búcsújáró kegyhelye a XVIII. század óta, a Kárpát-medencei görögkatolikusok lelki központja. Pócsot az évente ismétlődő búcsúk, zarándoklatok alkalmával 600–700 ezren keresik fel. Orosz István kegyhelyigazgató atya azt mondja, sokan érkeznek Ukrajnából, Kárpátaljáról, a Partiumból és a Felvidékről is. És nem csak magyarok. Ukrán, román, szlovák nemzetiségűek jönnek, ugyanazzal az Istenszülő-tisztelettel. A napokban tartotta hagyományos zarándoklatát a Nyíregyházi Esperesi Kerület dr. Obbágy László atya vezetésével, a résztvevők Örökösföldről és Orosról indultak. Ki mozgás gyanánt, ki hálából, ki felajánlásból. Ismerősök, ismeretlenek; gyerekek, idősek; betegek és egészségesek.

Tízezrek a búcsún

Máriapócs az a szent hely, ahol az ima, a kérés, a köszönet különleges módon meghallgatásra talál. 1991-ben II. János Pál pápa is ellátogatott a településre, s ez az esemény ismertté tette Máriapócs nevét az egész keresztény világban.

Az év első búcsúját február 2-án tartották, Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepén, az utolsót, a pócsi betlehemest december 24-én rendezik. A legtöbben a Nagyboldogasszony és a Kisasszony napi búcsúra érkeznek. A kisebb búcsúk idején 4–5 ezren, a nagyobbakon 10–15 ezren látogatnak ide. Szeptember 5-én a kegykép hazahozatalának emléknapját tartották, majd Kisboldogasszony napi búcsú volt – akkor húszezer látogatót számláltak. Szeptember 19-én 45 busszal érkeztek a Felvidékről a szlovákiai görögkatolikusok zarándoklatára. A katolikus cigány közösségek számára is rendeztek zarándoklatot, a Fülöp érsek atya vezette liturgiának pedig a téren összegyűlt zarándokok mellett azok is részesei lehettek, akik bekapcsolódtak az élő közvetítésbe.

Lelki és testi felüdülés

A Mária-kép könnyezése alkalmával, az 1600-as évek végén több vizsgálatot is végeztek, ahol több száz ember vallott a könnyezés hitelességéről. Ezután jelentették ki, hogy Máriapócs görögkatolikus temploma Mária csodás könnyezésének színhelye volt. Aki eljön ide, hisz a csodákban, a Mária-kép előtt fohászkodhat. Mint mondják, gyakorta eredményesen – erről vallanak a hálaadó táblácskák, emléktárgyak. Manapság is érkeznek visszajelzések, ne gondoljuk, hogy csupán egy múltbéli eseményen nosztalgiázunk. Szabó Tamás örökösföldi görögkatolikus parókus több mint hússzor zarándokolt Pócsra. Mint mondta: Pócsra hazajárunk, hogy válaszokat, vigasztalást, önbecsülést kapjunk és önmagunkra találjunk.

A Magyar Püspöki Kar 2005. december 1-jén nemzeti kegyhellyé nyilvánította Máriapócsot, néhány éve pedig Európa legrangosabb Mária-búcsújáró helyei közé sorolták. A kegytemplom kora reggeltől késő estig látogatható, előzetes bejelentkezés esetén ingyenes vezetést tartanak. A lelki felüdülés mellett mód nyílik a testi felfrissülésre is. A kegyhely Boldogság Útja elnevezéssel megnyitotta azt a 7–8 kilométeres szakaszt, amelyen végighaladva testi-lelki táplálékot kínálnak. A zarándokok Pócs határában is kikapcsolódhatnak, a közeli nevezetességek meglátogatásához pedig kerékpárokat is lehet kölcsönözni.

- Bodnár István -