Korán kezdik: 388 bűncselekményt követtek el Szabolcsban 14–17 év közötti fiatalok

Szabolcs-Szatmár-Bereg - Mint ahogy arról beszámoltunk: a napokban Kántorjánosiban egy 13 éves fiú megszúrt, és ezzel életveszélyesen megsebesített egy 17 éves fiút. A rendőrség honlapján olvasható statisztika arról tanúskodik, hogy a fiatalkori bűnözés gyakori jelenség: augusztus végéig megyénkben 388 bűncselekményt követtek el 14–17 év közötti fiatalok.

A lopás, garázdaság és testi sértés a le­ggyakoribb, de rablás, rongálás és zsarolás is szerepel a listán. Mindez ráirányítja a figyelmet a fiatalkori agresszióra – mi állhat az ilyen viselkedés hátterében, miért érzik úgy a tizenévesek, hogy sérelmeikre a támadás a jó válasz? A szakember szerint ennek számos oka lehet, például az is, hogy ha a gyerek otthon ilyen viselkedéssel találkozik, ő maga is agresszívvá válhat.

– Agresszió minden olyan szándékos cselekvés, amelynek indítéka, hogy nyílt vagy jelképes formában valakinek vagy valaminek kárt, sérelmet vagy fájdalmat okozzon, ami irányulhat társakra, tárgyra, de a gyermek maga ellen is fordulhat – kezdte Lupák Éva, hozzátéve: ez legtöbbször nem tudatos folyamat, ezért akarattal kevésbé befolyásolható, mivel az agresszív cselekedetek valódi célja a feszültség levezetése.

– Az agresszív magatartás gyakran a kortársakkal szembeni támadó, önérvényesítő cselekedetekben nyilvánul meg. A gyerekek alkatilag is, a szülőkkel kialakított kapcsolat következtében is különböznek abban, milyen az önérvényesítési vágyuk és ehhez milyen eszközt használnak. Gyakori az agresszivitás a testvérféltékenység helyzeteiben, vagy amikor a gyerek nyomasztó alárendeltségben érzi magát a kortársaival szemben.

A pszichológus azt mondja, ahogy növekszünk, mindannyian megtanulunk uralkodni indulatainkon, hiszen egy adott életkor után például már nem támadjuk meg azt, aki nyilvánvalóan erősebb. Ha az agresszív viselkedés mégis fennmarad, annak mindig összetett, az öröklött tulajdonságokkal és a környezettel is összefüggő okai vannak.

Erőszakos szülők, filmek

– Amire talán kevesen gondolnak, az erőszakos viselkedés tanulható, az agresszíven viselkedő felnőttet nagy eséllyel utánozzák a gyerekek. Ha a vele szemben tanúsított bánásmód, a családi kommunikáció durva, támadó vagy bántó tartalmú, ezt a mintát sajátítja el, és beépül a viselkedésrepertoárjába – magyarázta a szakember.

Hasonlóképpen növeli az agresszív viselkedés esélyét az elhanyagoló, fizikailag bántalmazó szülői környezet.

– Az elhanyagolt, bántalmazott kisgyerekek közösségbe kerülve a barátságos közeledésre is agresszíven reagálnak, és ha a gyerek nem kerül időben kapcsolatba olyan felnőttekkel, akik támogatóan és szeretettel bánnak vele, akkor gyanakvó és provokatív viselkedése továbbra is fennmaradhat – világított rá egy másik aspektusra a pszichológus.

– A gyermek személyiségébe beépül az agresszió, és a gyermekkori bántalmazás és elhanyagolás serdülőkorban gyakran durva és deviáns viselkedésformákban nyilvánul meg. Lupák Éva hangsúlyozta: a szülő tudja a legjobb mintát nyújtani az empátiás viselkedés megtanulásához.

– Az a szülő, aki nem agresszív eszközökkel fegyelmez, nagyobb valószínűséggel nevel olyan gyermeket, aki követi őt ebben is. Amennyiben mégis azt érzi a szülő, segítségre van szüksége, mielőbb keressen fel szakembert! A kezelés fő célja, hogy megtanítsa a gyermeknek, hogyan kezelheti a haragját a megfelelő módon, hogyan fejezheti ki csalódottságát, frusztrációját, illetve ráébressze a gyereket arra, hogy felelős tetteiért is vállalnia kell annak következményeit.

A pszichológus szerint nem lehet szó nélkül elmenni amellett sem, hogy a média hatása mennyire kiemelkedő az agresszív megnyilvánulások szempontjából.

– Minél több kegyetlen, erőszakos filmet néznek a gyerekek, annál inkább hozzászoknak a brutalitás látványához, egyre kevésbé érinti meg őket a halál fogalma, s így ők is egyre kíméletlenebbé válnak. Az agresszív magatartás további rizikófaktorai közé tartozik az alkohol- vagy droghasználat, a szociálisan, gazdaságilag hátrányos családi háttér (szegénység, munkanélküliség, válás, a távoli család támogatásának elvesztése, egyedülálló szülő) – sorolta a szakember.

Türelem és szeretet

Nagy Andrásné nyugdíjas pedagógus, négy évtizedes pályája során sokszor találkozott agresszióval az iskola falain belül.

– A szóváltások, sértegetések, viták, verekedések szinte mindennaposak az olyan intézményekben, ahol „össze van zárva” több száz fiatal. Sajnos annyira alacsony most már a tűrőképességük, hogy egyetlen szó is kiválthatja a nézeteltérést – mutatott rá a nyugdíjas vidéki tanítónő, s hozzátette: a motiváció, a célok hiánya, az ebből adódó gyenge tanulmányi eredmény, a mindent azonnal akarás és a bizonytalanság jellemzi általában az indulatos gyermeket, ezeknek az érzéseknek azonban ismerni kell a gyökerét ahhoz, hogy orvosolni tudják a gondokat.

– Minden konfliktusnak vannak előzményei, de ahány eset, annyi kiváltó ok. Más motivál egy szidást, egy vitát; a hetedik-nyolcadikos fiúk például gyakran esnek egymásnak lányok miatt. Szerencsére a pályám során soha nem fajultak el annyira a verekedések, hogy a gyerekek maradandó károsodást okoztak volna egymásnak – árulta meg Nagyné Tünde, aki szerint minden iskolának alkalmaznia kellene gyermekpszichológust, de sok helyen erre nincsen pénz. Helyette gyermekvédelmi tanácsadót vagy külsős szakembert foglalkoztatnak, aki csak adott napon van jelen a fiatalok életében.

– Pedig egy idegennek jobban megnyílnak a gyerekek, azokat viszont, akik a tanáraikat keresik fel, minden esetben meg kell hallgatni, sőt ha zárkózott a diák, a tanárnak kell keresni a lehetőséget a beszélgetésre. A türelem és a szeretet az, amivel meg lehet nyugtatni az indulatos fiatalokat, ehhez rájuk kell szánni az időt. Minden megoldás jó, ami a gyerek érdekét szolgálja és segít a konfliktusok elkerülésében.

KM-BM, CsA