Az iskolások kicselezik az új büférendeletet

Szabolcs-Szatmár-Bereg - Hat éve jelent meg az a „hamburgeradó” néven elhíresült jogszabály, amiben külön adó megfizetésére kötelezték a magas cukortartalmú üdítő- és energiaitalok, a sok sót, ételízesítőt vagy cukrot tartalmazó, előrecsoma­golt élelmiszerek forgalmazóit. Augusztusban a szaktárca körlevélben tájékoztatta az iskolaigazgatókat, s rajtuk keresztül az iskolai büfék üzemeltetőit az árusítható, valamint a tiltott termékekről – mesélte lapunknak az egyik iskolai büfé tulajdonosa, hozzátéve: a levélben az állt, hogy azonnal felbontják a szerződését, ha tiltott termékeket tart.

– Én már régen beálltam a sorba és mindent lecseréltem. Egészségügyi kockázatot jelentő termék nincs a büfémben – fogadott Kubovics Attila, az egyik belvárosi általános iskola büféjének tulajdonosa, amikor a legújabb szigorítás kapcsán faggattuk.

Tízből egyet vesznek meg

Augusztus elején körlevélben tájékoztatta az iskolaigazgatókat, s rajtuk keresztül az iskolai büfék üzemeltetőit az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) az árusítható, valamint a tiltott termékekről.

– A nem túl barátságos hangnemű körlevélben az állt, hogy azonnal felbontják a szerződésemet, ha tiltott termékeket tartok, így aztán elfogadtam: nem lehet 8 százalék fölötti az italok, 25 százalék feletti a csomagolt édességek cukortartalma és 1 százalék feletti a chipsek sótartalma – folytatta Kubovics Attila. – Teljes kiőrlésű zsemléből 10 darabot hozatok naponta, de előfordul, hogy kilencet dobok ki a nap végén – mondta némi malíciával a hangjában, majd így folytatta: – A túlélés érdekében új dolgokon töröm a fejem. Turmixokat, tejberizst kezdtem például forgalmazni, gondolkodom a töltött nudli készítésén, csakhogy mindez több energia- és munkabefektetést igényel. A legnagyobb baj, hogy a forgalom visszaesése mellett a bérleti díjam nem lett kevesebb, s kénytelen voltam beszerezni egy ital­automatát is, mert nem érdemes mindig itt lennem egy-két ásványvíz miatt.

Kubovics Attila szerint nem sokat érnek el a szigorítással, mert a gyerekek – gyakran szülői segédlettel – vagy otthonról hoznak sósat és édeset, vagy a szupermarketek forgalmát növelik.

Másfélét gyártani sem könnyű

– Keresem az alternatívákat, de nem könnyű a helyzet – fakadt ki. – Gondoljunk bele: sok a cukor a Túró Rudiban, sőt néhány aszalt csemegében is, a gyümölcsös Kubut le kellett vennem, a szőlőcukor után népegészségügyi termékadót fizet a gyártó. Egyre több a lengyel termék, talán érdemes lenne néhány büfésnek összefogni, s nagyobb tételben onnan vásárolni. Persze vannak olyan más iskolai büfék, ahol minden maradt a régiben, de én nem merek reszkírozni – tette hozzá a büfétulajdonos.

Csajbók Károlyné a nyíregyházi Bem-iskolában üzemeltet büfét.

– Az iskolabüfé termékkínálatát törvény szabályozza, az ebben foglaltakat kell betartanunk. Régebben szinte lehetetlen volt ennek a törvénynek megfelelő termékeket beszerezni, most azt tapasztaljuk, hogy a gyártók is igyekeznek megfelelni az elvárásoknak, a mostani tanévkezdésre könnyebben tudtuk feltölteni a büfét – jegyezte meg.

Szerinte ami „áldozatul” esett a jogszabálynak, az a csokoládé, melyet nem tarthatnak, ezt diabetikus termékekkel próbálják helyettesíteni. A bűvölő egészséges termékkínálatnak köszönhetően sokféle gluténmentes, natúr, illetve alacsony sótartalmú kekszeket tudnak kínálni.

– Szendvicseinket csak zöldséggel adjuk, figyelünk a zsírszegény vaj és sajt használatára is. Továbbra sem életszerű a gyümölcs- és tejtermék-kínálat meghatározása. Az iskola ezeket általában a gyerekeknek ingyen biztosítja, vagy a tízórai, vagy az uzsonna keretében, ezért a büfében egy darabot sem vesznek meg a diákok – említett „büfés” szempontból egy problémát Csajbók Károlyné.

KM-MJ, PI, TG

A diákok inkább a „kiskaput” választják

A Nyíregyházi Apáczai Csere János Általános Iskola és AMI konyháját és büféjét üzemeltető Martin Invest Kft. ügyvezetője a minisztériumi körlevél láttán nem szűkítette, inkább gazdagította a büfé termékpalettáját.

– Mi már hosszú évek óta nem árusítunk a chipsadó hatálya alá eső termékeket sokak bánatára, ehelyett friss, finom szendvicsekkel, magvas-rozsos pékárukkal, joghurtokkal, tejtermékekkel, gyümölcsökkel, gyümölcssalátával várjuk a diákokat. A törvényalkotó tisztességes szándéka vitathatatlan. Ám azt látjuk, a szigorítás sok esetben nem éri el a célját, mert a diákok inkább a „kiskaput” választják: otthonról hoznak vagy az élelmiszerboltban vásárolnak nekik tetsző tízórait, a déli órákban pedig szívesebben szavaznak egy hambira, chipsre, kólára a suli környékén, mint a háromfogásos, kiadós, de nem éppen fogukra való menzaebédre. Ők nem hajlandóak semmilyen kompromisszumra az egészségük érdekében, s ebben sajnos a zsebpénzt adó szülők is cinkostársak – mondta hangjában legalább annyi aggódással, mint csalódottsággal Maczega Márton.