A detektív esete a kutyával Nyíregyházán

Nyíregyháza - A fergeteges előadást a megszámlálhatatlan átöltözés dinamizálja.

Ember (illetve néző) legyen a talpán, aki bírja követni Sherlock Holmes csavaros logikáját! Talán csak hű társa, doktor Watson képes erre. Az eredmény magáért beszél: a „gyalázatos és borzongatóan izgalmas” bűnügy végül, persze, megoldódik. Amíg ilyen mesterdetektívek vannak, nyugodtan alhatunk. Vagy mégsem?

Fantasztikus összmunka

Az amerikai Ken Ludwig Sherlock Holmes – A sátán kutyája című darabja Sir Atrhur Conan Doyle 1903-ban kiadott híres regényének modern feldolgozása. (A könyv Ludwig kezére játszott, hiszen nagyrészt dialógusokból áll. Sőt, az adaptáció követi a szöveg szerkezetét: Watsont narrátorként lépteti fel.) Az orvosvégzettségű, a misztikum iránt fogékony Doyle művében szinte nem evilági (bűnügyi) összefüggések nyomába ered. A tekervényes história bonyolult szövevényeit azonban a ragyogó intellektusú Holmes és segítője, Watson gyorsan felgöngyölíti. Mi, nézők pedig elismeréssel adózunk a Móricz Zsigmond Színház társulatának, amely fantasztikus összmunkával varázsolta elénk a rémes gyilkosság utáni nyomozás eseményeit. Szente Vajk nem pusztán megrendezte a játékot, hanem csapatával (díszletterv: Túri Erzsébet, jelmez: Kovács Yvett, koreográfus: Túri Lajos) a mű posztmodern eklektikájú, Doyle fanyar humorát felerősítő, bohózati elemektől sem visszariadó értelmezését adta. Az ő színpada egyszerre nyújtja A sátán kutyája izgalmas történetét, illetve annak paródiáját.

Hatásos alapötlet, hogy valamely huszadik század eleji moziban vagyunk, s ott nézzük az (itt-ott némafilmes gegekkel tűzdelt) izgalmas krimit. A filmszerűség végig uralja a darabot: a csaknem folyamatosan föl-le ereszkedő-emelkedő, hallatlanul ötletesen festett díszletelemek, s a forgószínpad mozgatása következtében nyugvópontra egy pillanatra sem jutó, a digitális háttérvetítéseket a cselekménybe szervesen beépítő premier a szédületes történetbe belefeledkező, élemedettebb korú befogadók, illetve a fiatalabb, a videoklipeken szocializálódott nézők számára egyaránt élvezetes.

A kétórás, pergő előadás sodrását a megszámlálhatatlan átöltözés következtében jelentkező, olykor alig felfogható tempójú jelenetváltások dinamizálják. Puskás Tivadar, Kuthy Patrícia, Rák Zoltán elképesztő lendületű átváltozásai, valamint Horváth Sebestyén Sándor intellektuális Sherlock Holmes-a és Illyés Ákos megfontolt krónikás doktora biztosítják a felhőtlen szórakozást. A színház technikai lehetőségeinek határait feszegető, a számtalan vizuális és auditív ötlettel gazdagított, precíz Szente Vajk-rendezés nem jöhetett volna létre a színfalak mögötti öltöztetők hathatós segítsége nélkül! Tisztelet nekik és az igen jelentős munkát végző színészeknek egyaránt!

- Karádi Zsolt -