Vaján összeolvad a múlt és a jelen

Vaja - Ha Mátészalka környékén autózunk, érdemes letérni a vajai várkastély felé, hogy megcsodáljuk a példásan rendbe hozott épületet és gyűjteményét. Idézzük Móricz Zsigmondot: „A régi Vayak csodálatos kis várkastélyában ma is azon a helyen áll még Zsigmond király gótikus széke, ahol valósággal ült benne, ahol Károlyi Sándor Rákóczi Ferenccel összejött a nagy találkozóra. … Itt évszázadok múltja a jelennel érintkezik s összeolvad…”

A vajai várkastély megszépülve, megújulva fogadja a látogatót. Most új bejárat épült, s a kastély előtti csodálatos parkban egy közelmúltban átadott szobor is köszönt – a szoborpark kialakítását mintegy ötven esztendeje, 1969-ben kezdték el.

Hölgyek a líra szárnyain

A település inkább történelmi múltjáról és várkastélyáról nevezetes, mint irodalmáról. De mindenképp említsük meg, hogy bizony a nagyságos fejedelem is kiváló írónak bizonyult és Vay Ádám verses önéletrajza, amelyet a bécsújhelyi börtönben írt, szintén megállná a helyét irodalmi műként. Mindenképp említsük meg a később élt, tehetséges Vay Sarolta nevét, aki Vay Sándor néven jelentette meg írásait. Férfiruhában járt, kortársai magyar George Sandnak nevezték, az írásai rendkívül népszerűek voltak.

A kastélyban az irodalmat, a művészeteket mindig igyekeztek pártfogolni. Az épület déli részében, van egy alkotóház és egy vendégszoba, ahol korábban Nagy Gáspár, Váci Mihály, Végh Antal, Varga Domokos, Molnár Sándor, Mezei Katalin is vendégeskedett, a művésztelepeknek köszönhetően pedig sok szép alkotás örökítette meg a táj szépségeit. Az épület előtt gyönyörű virágok köszöntik a látogatót, a kertben pedig hatalmas hársak, tölgyek, juharfélék és a szomorúkőris húszméteres példányai.

Ady Endrét is megihlette

Közel van Máriapócs, a történelmi Magyarország egyik legnevesebb búcsújáróhelye. A kegyhely több mint 300 éve tölti be hivatását, „hogy a búcsúra érkező, megfáradt, fájdalommal megterhelt, szívében sok szomorúságot hordozó embereket megvigasztalja” és hogy a hitre vigyázzon. A templomot néhány éve felújították, megszépítették. Máriapócs történelmének kiemelkedő napja 1991. augusztus 18-a, amikor a Magyarországot meglátogató II. János bizánci szertartású szent liturgiát végzett magyar nyelven a kegykép előtt. A pápa így emlékezett máriapócsi zarándoklatára: „Ó ez a sok gyerek, az a fiatal egyház: a rengeteg nép”.

Máriapócsnak a több évszázados történelme mellett komoly irodalma van. A kegyhely történetét szépirodalmi formában az orosi születésű, később Nagydoboson élő Tartallyné Stima Ilona dolgozta fel Ékes virágszál (1946) és Dicsőségbe öltözött (1991) című regényeiben. Ady Endrét is megihlette a zarándokhely. Egy versszak A pócsi Mária című verséből: „Óh, Mária” – mindig új-új csapat / Énekel a poros, tarlott mezőkön, / Ezek hozzák magukkal a hitet / S porfelhőben fölöttük ez a nő jön”.

Kölcsönzött név

A közeli Nyírvasváriban töltötte gyermek- és ifjúkorát Vasvári Pál, Petőfi és Jókai barátja, a márciusi ifjak egyike. Tízéves volt, amikor a családja Nyírvasváriba költözött. Az eredeti neve Fejér volt, a lakóhelyétől kölcsönzött Vasvári nevet írásainak megjelenésekor kezdte használni. Szülőhelye, a Szentmihály és Tiszabüd egyesüléséből létrejött Büdszentmihály később az ő nevét vette fel, s így lett Tiszavasvári. S lám, a hálás utókor: Zay Anna és Vasvári Pál nevét középiskolák és utcák sora őrzi megyénkben.

- Bodnár István -