Szexrabszolgák és mások - Fontos, hogy legyen hova hazatérni

Nyíregyháza - Az együttműködő partnereknek a külföldi jó gyakorlatokat is megmutatják.

Sajnos világszerte még mindig az egyik legeladhatóbb árucikk az ember, derült ki többek között azon a csütörtöki szakmai találkozón, amelyet az emberkereskedelem elleni küzdelem fokozása érdekében rendeztek Nyíregyházán. A találkozót az Országos Rendőr-főkapitányság szervezte azzal a céllal, hogy egy jelzőrendszeren belül összefűzzék egymással a nemzetközi szervezeteket, az állami és a civil szféra szereplőit, a különféle közösségeket és ügynökségeket, illetve helyi szinten is megteremtsék az emberkereskedelem elleni küzdelem bázisát.

Szexrabszolgák és mások

– Azokat a szakembereket hívtuk meg, akik a munkájuk során képesek már a folyamat elején felismerni, hogy kik azok, akik könnyen áldozattá válhatnak – mondta el lapunknak Németh Ágnes rendőr ezredes, az ORFK bűnmegelőzési osztályvezetője.

– Erre csak azok képesek, akik folyamatosan a terepen dolgoznak. Szeretnénk azt is elérni, hogy a helyi szakemberek – bíróságok, ügyészségek munkatársai, idegenrendészek, munkaügyesek, a köznevelési intézmények, az önkormányzatok, a gyermekjóléti- és családsegítő szolgálatok, valamint a civil szervezetek képviselői – ne csak szexuális célú kizsákmányolást értsenek emberkereskedelem alatt. Ennek ugyanis számtalan más formája ismert, a munkacélú kizsákmányolástól a csicskáztatáson és az álházasságon át a bűnözési célú emberkereskedelemmel bezárólag – sorolta.

Az utóbbiról – ami annyit jelent, hogy gyerekeket képeznek ki különféle bűncselekmények elkövetésére – talán már azt hittük, kiveszett a modern világból. Pedig sajnos virágzó üzletág, mint ahogy gyermekmunkával is találkozni még. Jordániában például azért alkalmaznak és persze zsákmányolnak ki gyerekeket a textil­iparban, mert kicsi a kezük, s bizonyos munkafolyamatokat ügyesebben végeznek el.

– Három megyére – Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Baranya megyére – terjesztettük ki a programot, a külföldi társhatóságok ezeket nevezik meg a leggyakrabban mint kibocsátó megyéket. Hozzávettük Győr-Sopron megyét, ugyanis itt halad el a tranzitútvonal, sokan innen indulnak „szerencsét” próbálni. A szegényebb térségekben élők számára nagy a kísértés, ezért is nehéz a küzdelem. Az áldozatokat olyan fényes ígéretekkel – magas fizetéssel, kitűnő lakáskörülményekkel – csábítják el, aminek nehéz ellenállni – tette még hozzá Németh Ágnes. – De fontos, hogy amikor egy áldozat – a maga erejéből vagy mások segítségével – végre haza tud térni, várja őt egy biztonságos hely, egy védett ház vagy egy segítő kezet nyújtó szervezet.

Márpedig ilyen szervezet több is van a megyében. A Segítő Kéz 2003 Szociális Egyesület programvezetője, Szlovenszki Lászlóné például elmondta, ők az elmúlt három esztendőben már kétszer is jártak Hollandiában, s megnézték, hogyan működnek ott a Shelter-házak. Amszterdam és Hága piros lámpás negyedeiben magyar lányokkal is sikerült interjúkat készíteniük.

Interaktív előadásokkal

– Szeretnénk, ha nem csak Dunántúlon lennének Shelterek, de Szabolcs megyében is. Ám amíg az infrastruktúra nem építhető ki, addig is járjuk a megyét, a régiót, s a szórólapjainkkal, felvilágosító könyvünkkel, dokumentumfilmünkkel és interaktív előadásainkkal igyekszünk felkészíteni a fiatalokat a várható veszélyekre. A veszélyeztetettek korcsoportja egy mind szélesebbre nyíló olló, a 10 évesektől a 24 évesekig egyre többen érintettek. Szövetkeztünk a görögkatolikus egyházzal, s a jövőben szegregált térségekbe és lakóotthonokba is ellátogatunk – sorolta a terveket a programvezető.

A szervkereskedelem nem magyar gond

– Azért is nehéz az emberkereskedelem okozta kizsákmányolás mértékét számszerűsíteni, mert a nemzetközi és hazai szervezetek nem mindig vonják be a rendőrséget a mentőakcióikba – árulta el Németh Ágnes osztályvezető, amikor arról faggattuk, mennyire „fertőzött” Szabolcs-Szatmár-Bereg megye. Amikor pedig a szervkereskedelemről kérdeztük, gyorsan egyértelművé tette: ez a kizsákmányolási forma Magyarországra nem annyira jellemző.

– Kevés adat futott be hozzánk ahhoz, hogy ennek az ellenkezőjét feltételezzük. A nemzetközi trendekből inkább az következtethető ki, hogy a szervkereskedelem a nálunk jóval szegényebb államokra – az ázsiai országokra és volt szovjet utódállamokra – jellemző – tette hozzá a rend­őr ezredes.

KM-MJ