Átformálta a mocsárvidéket

Nagyecsed - Nagyecsed és az egész megye büszkesége a százéves, műemlék szivattyútelep.

A napokban tartották a nagyecsedi szivattyútelep centenáriumi ünnepségét a Felső–Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság (FETIVIZIG), Nagyecsed önkormányzata és a Magyar Hidrológiai Társaság megyei szervezete szervezésében. A rendezvény a II. Rákóczi Ferenc Művelődési Ház épületében egy konferenciával kezdődött, a levezető elnök Bodnár Gáspár, a FETIVIZIG igazgatója volt, aki külön köszöntötte dr. Ladányi Erzsébetet, Péchy László Budapestről érkezett dédunokáját. Ma Péchy László nevét viseli a műemlék szivattyútelep, amelynek építését – csakúgy, mint az Ecsedi-láp lecsapolását – igazgató főmérnökként ő irányította.

A világháború alatt épült

Somlyódy Balázs, az Országos Vízügyi Főigazgatóság főigazgatója nyitóbeszédében elmondta: a terület egy hatalmas, egybefüggő lápvidék volt – a legnagyobb az Alföldön –, a területe megközelítette a Balaton kétharmadát. A lápot tápláló Kraszna és a rendszeres szamosi árvizek megnehezítették az itt élők életét, nem lehetett tervezni, gazdálkodni, mígnem 1895-ben az illetékes társulat megkezdte az Ecsedi-láp lecsapolását; alig öt év alatt lerakták a mai ár- és belvízvédelmi rendszer alapját. Péchy László vasakaratú, fáradhatatlan vezetésével a mérnöki kar a helyzet magaslatán állt. Kiváló munkájuk bizonyítéka a szivattyútelep minősége – a gőzgépek közel hetven évig üzemeltek –, annak ellenére, hogy viszontagságos időben, az I. világháború alatt épült.

Bodnár Gáspár megköszönte mindazok munkáját, akik száz éven keresztül óvták, karbantartották a megye és a város büszkeségét. Baracsi Endre, a megyei közgyűlés alelnöke hangot adott a véleményének: a szivattyútelepnek a megyei értéktárban is helyet kell kapnia.

– Szerencsénk, hogy az itt élők és az üzemeltetők nagy becsben tartották a szivattyú­telepet. A hozzá tartozó szolgálati lakások is egyedi stílusban épültek, ez karaktert adott a környéknek, amely így településünk gyöngyszeme lett – fogalmazott Kovács Lajos, Nagyecsed polgármestere.

Fejér László, a Magyar Hidrológiai Társaság Vízügyi Történeti Bizottságának elnöke Alföldi bel- és vízrendezési gondok a dualizmus korában címmel tartott előadást, Nagyecsed történetét Veres Csaba művelődésszervező ismertette. Zoltán-Borzován Eszter, a Berei József Helytörténeti Gyűjtemény néprajzkutatója Hová tűnt az Ecsedi-láp? című előadásában mutatta be, hogyan élte meg a lakosság, hogy eltűnt az élettér, amely évszázadokon át biztosította a megélhetést.

Felvirágzó települések

– Nagyon fontos, hogy közmegegyezéssel, a kor igényeinek megfelelően csapolták le a lápot a XIX. század végén – állapította meg többek között Vízrendezés az Ecsedi-lápon, a nagyecsedi szivattyútelep építése címet viselő előadásában Kató Sándor, a FETIVIZIG műszaki igazgatóhelyettese. Mint elmondta, ez a térség a Szatmári-síkság legalacsonyabb része, medenceként fogta fel a vizeket és a hordalékot, a lecsapolás után pedig termőföld vált belőle, és a környező települések is felvirágoztak. Nádasi Zoltán

Emléktábla-koszorúzás

Az ünnepség második részének a Péchy László Szivattyú­telep adott otthont. A névadó munkásságát Lőrincz Károly, az Ecsediláp-Krasznabalparti Vízgazdálkodási Társulat nyugalmazott igazgatója, az Országos Nyugdíjas Vízitársulati Vezetők Klubjának elnöke méltatta, majd az emléktábla megkoszorúzása következett. A létesítményt Lőrincz Róbert, a FETIVIZIG vízrendezési és öntözési osztályvezetője mutatta be az érdeklődőknek, akik rácsodálkoztak a máig működőképes berendezésekre.