Állami elismerést kapott a fajta

Lövőpetri - A klímaváltozás egyik eredményesen ter­mesztett gyümölcsfaja lehet a kökény.

– A kökény a leg­általánosabban elterjedt vadon termő gyümölcs. Fényre igényes, a talaj minőségére nem, a téli és tavaszi fagyokra a szilvához hasonló az érzékenysége. De ami rendkívül fontos, szárazságtűrő – állítja a növény legjobb hazai ismerője, a Lövőpetriben hosszú évek óta gyümölcsnemesítéssel foglalatoskodó Szőke Ferenc.

– Genetikailag az egyik legváltozatosabb gyümölcsfajunk. A természetben „tisztán”, és természetes hibridje, a kökényszilva egyaránt előfordul – mutatja be negyedszázados munkásságának mostanra beérett gyümölcsfajtáját a nemesítő.

Megoldatlan üzemi termesztés

– A klímaváltozás egyik eredményesen termesztett gyümölcsfaja lehet – hangsúlyozza Szőke Ferenc, aki nyilván ezért határozta el, hogy a kökény ezidáig megoldatlan üzemi termesztését is kidolgozza.

– Jelenleg több mint 60 vállalkozás végzi a kökénytermés feldolgozását, kizárólag gyűjtött kökényből. Ez több problémát is felvet a felhasználás oldaláról. Egyrészt a gyűjtőhelyek az utak, az ipari üzemek közelsége miatt szennyezettek. A gyümölcs kártevőktől és kórokozóktól fertőzött lehet. Nem egységes a minőség és a beltartalom. A feldolgozáshoz szükséges alapanyag mennyisége sem tervezhető – sorolja a gazda.

Ezek a komoly kérdőjelek sarkallják a lövőpetri nemesítőt is, hogy a vadon termő populációból szelektált értékes változatok fölszaporításával, keresztezéses nemesítésből származó hibridekkel üzemi termesztésre alkalmas fajtákat hozzon létre. Olyanokat, amelyek korán termőre fordulnak, jól termékenyülnek, méretes gyümölcsöt nevelve magas hozamra képesek.

Szőke Ferenc állítja: a kökényszilva fánként 16–20, a „virtigli” kökény 8–11 kilo­gramm gyümölcsöt ad.

Fajtaelismerést kapott

– A kemény tél és a tavaszi fagyok ellenére reméljük, az idén sem lesz 50 mázsánál kevesebb a termésem – mondja a nemesítő, aki arról is beszámolt, hogy tavaly magyar állami fajtaelismerést kapott a legígéretesebb fajtájuk. Ez pedig a „Zempléni” nevű kökényfajta, amelyik nem tövises, kisebb szilvafa méretű, nagy szemű, s öntermékeny, vagyis nem kell hozzá porzó. Ráadásul jó ízű, nyersen is ehető.

– Az egyik debreceni faiskola már árulja a „Zempléni” kökényfajtánkat, de egy-egy vásárlónak csupán négy-öt csemetét tud adni, mert nincs elég belőlük. Jövőre viszont korlátlanul hozzá lehet majd jutni, és egy csomagküldő szolgálat is forgalmazni fogja.

A kökény jellemzői

Az Európa-szerte vadon termő kék szemű gyümölcsnek az emberi szervezetre gyakorolt jótékony hatására a népi és a természetgyógyászat már korábban felfigyelt. Ezek nyomán került a táplálkozástudomány érdeklődési körébe. A beltartalmi összetevői között találhatók benne vitaminok, flavonoidok, tanninok, színanyagok, cukor, pektin, szerves savak, ásványi anyagok. Egyik fontos fenolja az ellagsav, amely a kötőszövetekben (inak, porcok, bőr) lévő kollagén lebomlását gátolja. Csökkenti a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának lehetőségét. Daganatmegelőző hatása van.

Szőke Ferenc állítja: a kökényszilva fánként 16-20 kilogramm, a „virtigli” kökény 8-11 kilgramm gyümölcsöt ad. – A kemény tél és a tavaszi fagyok ellenére reméljük, az idén sem lesz rosszabb 50 mázsánál a termésem – mondja a nemesítő, aki arról is beszámolt, hogy tavaly magyar állami fajtaelismerést kapott a legígéretesebb fajtájuk. Ez pedig a „Zempléni” nevű kökényfajta, amelyik nem tövises, kisebb szilvafa méretű, nagy szemű, s öntermékeny, vagyis nem kell hozzá porzó. Ráadásul jó ízű, nyersen is ehető.

– Az egyik debreceni faiskola már árulja a Zempléni kökényfajtánkat, de egy-egy vásárlónak csupán négy-öt csemetét tud adni, mert nincs elég belőlük. Jövőre viszont korlátlanul hozzá lehet majd jutni, és egy csomagküldő szolgálat is forgalmazni fogja.

KM-GB