Óránként egyet ver a szíve

Nyíregyháza - Találkozás az év emlősével és a madárfiókákkal a nyíregyházi Sóstói-erdőben.

Az E-misszió Egyesület május 6-án, szombaton délelőtt madárfióka- és mogyoróspele-lesre várja az érdeklődőket a Sóstói-erdőbe, találkozó 9 órakor az erdei tornapályán.

A korábbi években több mint hatvan fészekodút készítettek és helyeztek el az egyesület önkéntesei a Sóstói-erdőben, s minden tavasszal ellenőrzik, milyen madarak költenek, és hány fiókát nevelnek. A madárfióka-les alkalmával a természetvédők rögzítik a tojásokra és a fiókákra vonatkozó adatokat, de – szakértői segítséggel – az érdeklődők is belekukkanthatnak az odúkba.

Ezer kismadár

– Az elmúlt hét évben közel ezer kismadár – kék- és szén­cinege, csuszka, légykapó, veréb, sőt bagoly is – repült ki ezekből a mesterséges odúkból – újságolta örömmel dr. Szigetvári Csaba, az E-misszió Egyesület elnöke.

– Az utóbbi időben az erdei munkák és a klímaváltozással összefüggő szélviharok miatt egyre kevesebb az idős, odvas fa, amelyekben ezek a madarak fészkelni tudnának, a fiatal faállományokban ezért mesterséges odúkra van szükség. Ez nem csak azért fontos, hogy ne tűnjön el a madárdal az erdőből, hanem azért is, mert énekesmadaraink fontos szerepet játszanak a kártevő rovarok elszaporodásának megakadályozásában, a fák egészségi állapotának védelmében. Egy fészekalj felnevelése során akár több tízezer kukacot, rovart is összeszednek a madárszülők – tette hozzá a természetvédelmi szakember.

Mint a mókus

– Az odúkat nem csupán a kismadarak használják: a park­erdő egyik védett rágcsálója – a 2017-ben az Év emlőse cím miatt reflektorfénybe került mogyorós pele – még a madaraknál is gyakoribb lakó. Az éves költésellenőrzéskor nem ritka, hogy az odúk akár harmadában mogyorós pelét találnak a természetvédők.

– A kis, mókusszerű rágcsáló rendszeresen használja a téli nyugalmi időszakban és napközbeni alvásra, táplálékraktárnak és szaporodásra is. Bár a kölykök csak nyáron jönnek világra, már a májusi odúellenőrzéskor is rendszeresen találkozhatunk a pelékkel – kecsegtetett végezetül Szigetvári Csaba.

Az év emlőse: A mogyorós pele

Az Év emlőse címet 2014 óta ítélik oda egy-egy hazánkban őshonos emlősfajnak. Az idén a mogyorós pele a kitüntetett, ha azonban a „legcukibb” emlős kategóriáját hirdetnék meg, akkor alighanem minden évben a legesélyesebbek között indulhatna. Termete és alkata inkább az egérfélékre hasonlít, de ránézésre is feltűnik a mókusrokonság.

A mogyorós pele a legkisebb termetű a három hazai pelefaj közül. Elsősorban, de nem kizárólag erdőlakó. Fontos a számára, hogy legyenek a közelben őshonos bogyó- és vadgyümölcstermő növények, ugyanis nem a mogyoró a fő tápláléka. Igazi hétalvó: a szeptember végétől május elejéig tartó időszakot többnyire átalussza mély hibernációba zuhanva, testhőmérséklete 2–5 fokra esik, és szíve óránként csupán egyet ver. Általában évente két almot nevel, egyszerre 3–7 kölyök jön a világra. Az apró állatok szürkület után indulnak táplálékért, ezért ritkán láthatjuk őket a természetben. A ragadozók előszeretettel ejtik el a peléket, főként, amikor a téli álomra felkészülőben vastag zsírréteget halmoznak fel. A fő veszélyt a fajra élőhelyeinek megszűnése, elszegényedése jelenti.

Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében több helyen is előfordul a mogyorós pele, főleg az erdős vidékeken, ahol a bogyósokban, vadgyümölcsökben gazdag ősi tölgyesek fennmaradtak. A legfontosabbak a Szatmár–Beregi-sík erdei, de a nyíregyházi Sóstói-erdőben is népes populáció él. A mogyorós pele tanyák, kertvárosok, kiskertek bokrosaiban is otthonra találhat, védelmét azzal segíthetjük, ha megkíméljük a bogyótermő bokrokat, facsoportokat.

KM