Borravalóból szervizdíj? - Van, amikor 20 forintot is sajnál náluk hagyni egy vendég

Nyíregyháza - A szervizdíj bevezetése Molnár László szerint nem vetné vissza az éttermek forgalmát.

A szervizdíj kötelező érvényű bevezetésének terve vegyes érzelmeket keltett a nyíregyházi Sziklakert étteremben felszolgálóként dolgozó Molnár Lászlóban. Mint azt lapunknak elmondta: a magyar ember önszántából nem szívesen nyúl a zsebébe akkor, ha a borravalóról van szó.

– Egy műszakban ketten dolgozunk, az aznapi borravalót felezzük, mindegy, hogy ki hány százalékot hozott aznap a konyhára – élt egy stílszerű hasonlattal a harmincnégy esztendős férfi. Hozzátette, van, amikor húsz forintot is sajnál náluk hagyni egy vendég, egy ezer forintos „jatt” már jónak számít a szakmában.

– Sokszor előfordul, hogy a vendég körbe dicsér bennünket, pincéreket, de a számla kiegyenlítésekor ez nem igazán köszön vissza. Mégis azt mondom, hogy a kötelező szervizdíj bevezetése nem vetné vissza az éttermek forgalmát, mert az emberek nem azért nem adnak borravalót, mert nem tudnak, hanem azért, mert nem akarnak – összegzett Molnár László, aki úgy véli: nagyjából a magyarok ötven százaléka ad borravalót, a skála 20 forintnál kezdődik és 1000 forintnál tetőzik.

Mindennek emelkedik az ára

Az egyik nyíregyházi étteremvezető (neve elhallgatását kérve) azt nyilatkozta lapunknak: nem dőlne a kardjába, ha bevezetnék Magyarországon a szervizdíjat.

– Persze, elképzelhető, hogy emelni kellene az árainkon, de kérdem én, manapság minek nem emelkedik az ára? Ez jó kompenzációja volna az év eleji minimálbér-emelésnek – vélekedett az éttermes, aki szintén azt tapasztalja, hogy a magyar emberek pénztárcája nem nyílik szélesre akkor, ha a borravalóról van szó.

– Írországban már régóta létezik a szervizdíj, melynek mértéke nagyjából a fogyasztás 12,5 százaléka. Itt étterme válogatja, hogy mikor kezdik el hozzáadni a számlához. Van, ahol már három ember után, de nagy átlagban a 6–10 fős csoportok fogyasztásakor számolják hozzá a végösszeghez. Hogy a kötelező szervizdíjjal mennyire lehet megtartani a dolgozókat? Szerintem ez tulajdonosfüggő, itt ugyanis ő dönti el, mennyit ad vissza a díjból az alkalmazottnak – mondta el lapunknak külföldi tapasztalatait a megyeszékhelyen született Molnár Gábor, aki tíz éve „disszidált”, azaz költözött ki Dublinba. Szakácsként kezdett, végigjárta a ranglétrát, most – ahogy lapunknak fogalmazott –, egy elég jó étteremnek a főszakácsa. Szerinte odakint, azaz Írországban a szervizdíj másodlagos haszna az is, hogy az állam azt meg tudja adóztatni.

– Gondolom, ez Magyarországon sem lenne másképp – zárta a beszélgetést Molnár Gábor.

A mértékéről maguk dönthetnének

A Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége (MSZÉSZ) kezdeményezi a magyarországi vendéglátó üzletekben a kötelező szervizdíj bevezetését, mértékére 8–15 százalékot javasolnak.

Javaslatuk szerint a szervizdíj felosztását a tulajdonos vagy üzemeltető az ott dolgozók bevonásával, közösen határozná meg. Az üzlet belső megállapodásától függően ebből a felszolgálók mellett a konyhai és a segédszemélyzet is részesülhet, mindenki, aki a munkájával hozzájárul ahhoz, hogy a vendég minőségi kiszolgálást kapjon. A MSZÉSZ szerint a szervizdíj nagyban hozzájárulhat a keresetek növeléséhez, adózási szempontból könnyen ellenőrizhető volna. Ezt a tulajdonos nem tudja más célra felhasználni, profitként kivenni, a javaslat ezért a munkavállalók érdekeit szolgálja – hangsúlyozta az MSZÉSZ, hozzátéve ugyanakkor, hogy a vendéglátó egységek tulajdonosai, üzemeltetői maguk dönthetnének a szervizdíj mértékéről az értékesítésüket befolyásoló különböző szempontok, adottságok, maga a termék, az üzlet profilja, sajátosságai alapján.

KM-TG