A Mérkről elhurcoltakról emlékeztek

Mérk - A Mérkről elhurcolt 264 emberre emlékeztek pénteken. A málenkij robot több tucat áldozata soha nem térhetett haza. Emléküket Bíró Lajos szobra örökíti meg.

– A nagyarányú technikai fejlődés és vívmányok ellenére a 20. század volt a történelem legkegyetlenebb évszázada – jelentette ki az Emberi Erőforrások Minisztériumának egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára a málenkij robotra elhurcoltak tiszteletére állított emlékmű avatásán. Soltész Miklós azt mondta, ez volt az a száz év, amely két világháborújával tízmilliók halálát és szenvedését okozta, a kegyetlen totalitárius rendszerek pedig faji, vallási és nemzetiségi alapon különböztettek meg és pusztítottak el népcsoportokat.

Magyarországról 200–230 ezer ember lett a málenkij robot, azaz a szovjetunióbeli kényszermunka áldozata – emlékeztetett az államtitkár, hozzátéve, a magyar–román határ melletti Mérkről és Vállajról több mint ötszáz, többségében német ajkú embert hurcoltak el, közülük sokan már nem térhettek haza.

– Gyűlölettel vagyunk abban a tekintetben, hogy ilyen, embert eltipró rendszert működtettek, de sosem azt a nemzetet és annak polgárait gyűlöljük, akik ebben a rendszerben éltek, aminek ők is elszenvedői voltak – hangsúlyozta Soltész Miklós. – Nem lehet bűnösnek tekinteni egy-egy népet vagy nemzetet azért, mert valakik az ő nevükben elkövettek valamilyen bűnt.

Müller Istvánné, Mérk polgármestere az 1945. január 3-án történt eseményeket felidézve elmondta, a településről 264 embert hurcoltak el, közülük 42-en soha nem térhettek haza. Emlékükre tavaly avatták fel azt az emlékparkot, ahol most az emlékmű is helyett kapott. A park kialakításához ötszázezer, az emlékmű felállításához négymillió forint támogatást adott a kormány pályázatokon keresztül.

Simon Miklós, a térség fideszes országgyűlési képviselője arról beszélt, hogy 1945 elején Mérk és Vállaj mellett Encsencs­ről és Nyírmihálydiból is több száz embert hurcoltak el kényszermunkára a Szovjetunióba.

MTI