A kultúra védelme: honvédelem

Nyíregyháza - Máday Norbert „rögtönzött történelem­órái” mindig lelkesítően hatnak.

A közelmúltban olvashattak lapunkban Máday Norbertről, az első hazai wing-tsun kungfu iskola megteremtőjéről. Akkor a nagyszerű sportembernek csupán az egyik arcát tudtuk bemutatni. Pedig van egy másik arca is: a harcművészet mellett ugyanis ő a magyar szablyavívás életben tartója, a katonavívók emlékének őrzője, történelmi relikviák gyűjtője.

Nekünk kötelességünk megőrizni a katonavívók emlékét." Máday Norbert

Tucatjával hordták külföldre

S hogy honnan a vonzalom? Először is büszke magyarságára. Másodszor két őse is részt vett az 1848–49-es szabadságharcban, s gyermekkorában falta a történelmi témájú könyveket. Az ecseri piacon járva feltűnt neki, hogy a franciák, osztrákok, németek, olaszok két kézzel hordják el történelmi múltunk tárgyi emlékeit. A 18 évesen szerzett élmény felrázó ereje indította el a gyűjtővé válás útján. Múzeumok gyakran kérik kölcsön tőle a csak nála fellelhető értékeket, s újabban egy 1848–49-es emlékmúzeum létrehozásán fáradozik. A bátor, s csaknem elfeledett katonavívóinknak több könyvben is emléket állított, nem véletlen, hogy élményszerűen képes mesélni róluk, lapunk hasábjain is ezekből a történetekből válogattunk. Az elkötelezett gyűjtő azért elárulta: a gyermek- és ifjúkora is meghatározó volt abban, hogy képes volt ennyi tudás­anyagot magába szívni.

– Amit én tudok, azt a nagymamám kevés megspórolt pénzén vásárolt könyvekből tudom. Egyszer egy nagy tudású emberhez is ő vitt engem el, akitől sokat tanultam. Úgy hívták, dr. Láng Mátyás. Mint többeket, 1956 után őt is eltávolították egy budapesti katedráról. Tőle azt tanultam, hogy amikor az ember régi tárgyi emlékekkel találkozik, nem csak a szemével tudja befogadni mint 3 dimenziós tárgyakat, de a szívével és az elméjével is. Az utóbbival akkor, ha van elegendő tudása hozzá, hogy felismerje, mit is lát.

– A kultúra védelme tulajdonképpen mindig honvédelem – tette még hozzá. – A tiszta szemű magyar emberek a vívószablyáikat úgy dugdosták el az ajtófélfába, a sisakok pedig a padlózatok és a padlások mélyéről kerültek elő. Az elnyomó orosz hatalom és csatlósai minden egyes darabért Szibériába küldték volna őket, ha kiderül. Nekünk ezért is kötelességünk őrizni a katonavívóink emlékét.

- Matyasovszki József -

A nyírségi emberekre jellemző ez a dac

– Ha ránézünk mondjuk Bugarin-Horváth Pál ludovikás katonavívó arcára, a fényképfelvételeken éppen azt a dacot lehet leolvasni, ami a nyírségi emberekre jellemző – emelt ki egy példát Máday Norbert, amikor a kardvívás helyi vonatkozásairól kérdeztük. – Amikor a németek megszállták Magyarországot, s Horthy Miklóst lemondatták, ez a vívó nem volt hajlandó felesküdni a nyilasokra, amiért le is csukták. Utána frontszolgálatra küldték a keleti fronton, megsebesült, valahogy felgyógyult, kijutott nyugatra, majd hadifogságba esett. Az oroszok három és fél évre Szibériába száműzték. Amikor onnan szabadult, itthon – mint volt csendőrtisztet – már várta az AVH, s vitték is mindjárt Recskre. Később kényszersegédmunkás lett a tiszalöki erőműnél. De még ezt is túlélte. A szabadulása után öreg napjaiig gyerekeket tanított vívni Nyíregyházán.