Üzenete követendő és aktuális

Nyíregyháza - Megyénk iskolásai is ellátogatnak Nagyszalontára.

Az Országgyűlés és a Magyar Tudományos Akadémia a 2017-es esztendőt Arany János-emlékévvé nyilvánította. Ennek köszönhetően március 2-án sok iskolában megemlékeznek a nemzet egyik legnagyobb költője születésének kétszázadik évfordulójáról. Így lesz ez megyénk jó néhány intézményében is, különösen azokban, melyeknek a névadója Arany János.

Példaértékű személyiség

Megkerestük Kantár Attilát, a nyíregyházi Arany János Gimnázium, Általános Iskola és Kollégium igazgatóját, akitől megtudtuk, miért választották a nagy költő nevét.

– Amikor az 1980-as évek végén az iskolák – a praktikus, ám jellegtelen számozás helyett – névadót kezdtek választani, közösségünk nagy egyetértésben Arany János mellette tette le a voksát. Igaz, a költő nem megyénk szülötte, de olyan példaértékű, tiszta lelkű közéleti személyiség volt, akinek mind emberi, egyéni, családi, hazafiúi léte, mind költészetének üzenete követendő, időtlen és aktuális. Névadónk példát ad arra, hogyan őrizzük, védjük, ápoljuk gyönyörű anyanyelvünket.

Az intézményben minden évben megemlékeznek a költő születésének évfordulójáról – így lesz az idén is. Az iskolában elhelyezett dombormű előtt koszorúzással egybekötött programot szerveznek, a gimnazista diákok rendhagyó irodalomórákon Arany Jánosról tartanak előadásokat.

Látogatás Nagyszalontára

A jubileumi évben néhány iskola látogatást tervez a költő szülőhelyére – ilyen a kemecsei Arany János Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola is, amely a sok figyelemre méltó program mellett néhány év után újból elutazik Nagyszalontára.

Lipőkné Papcsák Anita igazgatótól megtudtuk: az emlék-év kezdetén, március 2-án az iskolában versmondó versenyt szerveznek a költő alkotásaiból, a tanévet pedig hagyományosan az „Arany-héttel” zárják, amikor tanulóik megmutathatják ügyességüket, tehetségüket. Mint mondta, ezek a napok mindig vidám hangulatban telnek, és kellemes perceket szereznek a diákoknak, a szülőknek, illetve a város valamennyi lakójának.

Fontos találkozás

Korábban Gyuláról mi is átruccantunk Nagyszalontára. Az Arany-portát kerestük először, ahol a kis Jánoska cseperedett. A régi ház korábban tűzvész martalékává vált, helyére újat építettek, amelynek falait tíz éve felújították. A ház visszakapta Arany János korát idéző jellegét. A portán álló gémeskút némi cserével ugyanaz, mint kétszáz éve, amelyet Arany János is használt, és az udvaron ma is „bólingat” egy eperfa lombja. A berendezés korhű, olyan használati eszközök, bútorok, varrott terítők is láthatók, mint amilyeneket hajdanán használtak. Könnyen magunk elé képzelhetjük Janikát, a tehetséges kisfiút, aki ebből a környezetből az ország egyik legnagyobb költője lett. Ma is büszke rá Szalonta népe. – „A mi városunk szülöttje volt a nagy költő. De még nótáriusa is volt ám Nagyszalontának” – hangoztatják.

Na, de haladjunk tovább Szalontán. Az emlékmúzeumba mindenképpen el kell menni. A költő fia, Arany László adományainak köszönhetően a múzeumba kerülhettek bútorai, ruhái, sőt könyvtárának jelentős része is. A gyűjtemény aztán fokozatosan bővült, s a Csonka-toronyban, a város egyetlen középkori épületében kapott méltó helyet az emlékszoba. Ismeretes, hogy itt látogatta meg Aranyt Petőfi Sándor is. Mindkettőjükre nagy hatással volt barátságuk kezdete, amely az ország irodalmát is bearanyozta. Később is sokáig leveleztek. Hazafelé Debrecen irányába tartunk, ahol Arany János is tanult és színészkedett…

- Bodnár István -

Arany János

Arany János költő, tanár, műfordító, a Kisfaludy Társaság igazgatója, a Magyar Tudományos Akadémia tagja és főtitkára. A magyar irodalom egyik legismertebb és legjelentősebb alakja.

Legjelentősebb művei: Toldi trilógia, A nagyidai cigányok, Bolond Istók, Szondi két apródja, A walesi bárdok, Ágnes asszony, Családi kör.

Született: 1817. március 2., Nagyszalonta

Meghalt: 1882. október 22., Budapest