2017.03.20. 11:12
Anyuka szendvicse
Mivel a szendvicskészítő alkalmazás még nem tölthető le okostelefonra, a reggeli rohanásban pedig ritkán jut idő az asztalhoz ülni, ezért gyakorta az egyszerűbb megoldást választják a szülők: csemetéjük kezébe nyomnak pár száz forintot, mondván, az iskola büféjében majd eszik valamit a gyerek. Tarnavölgyi Gergely jegyzete.
Mivel a szendvicskészítő alkalmazás még nem tölthető le okostelefonra, a reggeli rohanásban pedig ritkán jut idő az asztalhoz ülni, ezért gyakorta az egyszerűbb megoldást választják a szülők: csemetéjük kezébe nyomnak pár száz forintot, mondván, az iskola büféjében majd eszik valamit a gyerek. Tarnavölgyi Gergely jegyzete.
Én a kilencvenes években koptattam az általános iskola padját. Hazudnék, ha azt mondanám, sosem vásároltam a suli büféjében (istenem, az a megboldogult turbó rágó…), de nem váltam a hely rabjává. Köszönhetően talán édesanyám ínycsiklandó szendvicseinek (megspékelve sonkával, zöldséggel, sajttal), melyeket – míg én javában durmoltam – lelkiismeretesen készített el nekem és testvéremnek. A középiskolás éveimben az „anyuka szendvicsének” már nem csak én voltam a haszonélvezője: két osztálytársam is bejelentkezett az alufóliába csomagolt finomságokra, így tehettem szert egy kis plusz zsebpénzre. Egy szó, mint száz: a szülők tehetnek a legtöbbet azért, hogy a szemük fénye ne a büfében töltse el a tanítási órák közti holt időt. Ja, és annak is nagyon örülnék, ha a mindennapos testnevelés volna annyira népszerű a gyerekek közt, mint a mindennapos büfézés…