Az önbeteljesítő jóslat létezik

Városfejlesztési szakemberként azt vizsgálom, hogy megvalósítható-e a címben megfogalmazott tétel egy településen.

Több példa bizonyítja, hogy egy világosan megfogalmazott fejlesztési cél önbeteljesítő jóslattá válhat. A fogalmat a szociológiában használták először, de hívják még Pygmalion-effektusnak is, G. B. Shaw Pygmalion című drámájából. Definíciója: „Ha az emberek egy szituációt valósként határoznak meg, akkor annak következményei valósak lesznek.” A tétel elfogadottá vált az élet legkülönbözőbb területén, például a pszichológiában, a pedagógiában és bárhol, ahol az emberi viselkedés a meghatározó. Kísérleteket végeztek a tétel alátámasztására, és a végeredmény mindig az volt, hogy működik. Tehát azzal, hogy szubjektíven meghatározzuk magunkat (illetve meghatározza más, és mi elfogadjuk azt), ez pozitív vagy negatív energiákat mozgósíthat bennünk annak érdekében, hogy olyanná is váljunk, mint amilyen képet alkottunk magunkról. Ez ugyanolyan hatást fejthet ki az egyénre és a csoportokra is, így például egy település közösségére.

Amit az ezredforduló előtt utópisztikusnak hittünk, annak egy része mára beépült a mindennapjainkba. De még ettől is gyorsabb változás várható.

A települések fejlődése felgyorsult az EU-hoz csatlakozásunk óta. Ezek jellemzően olyan infrastrukturális fejlesztések, melyek a szükséges szolgáltatások feltételeit építik ki. De meddig folytatható még így ez a fejlesztés, és egyáltalán van-e értelme, hiszen ez „csak” a hardver, ami szoftver nélkül semmit nem ér. A feladat olyan modellek kialakítása, amelyek lehetővé teszik a hatékony működést, miközben biztosítják a jobb minőségű szolgáltatások feltételeinek a nyújtását is. Ez csak akkor lehetséges, ha a település vezetése figyelembe veszi a lakosság igényeit és kész a változásra. Erre példa az okostelefon: a készülék a hardver, ami állandó, viszont a rajta futó alkalmazások folyamatosan fejlődnek. Tehát azok a települések lesznek élhetőek és vonzóak a jövőben, ahol az iskolák, művelődési házak, sportcsarnokok eredményességét nem azok megépítése fogja jelenteni, hanem a működésük eredményessége. Azt tapasztaljuk, hogy a világ rohamosan változik körülöttünk. Egy olyan új technológiai forradalom előtt állunk, amely döntően meg fogja változtatni a mostani életmódunkat. Amit az ezredforduló előtt még utópisztikusnak hittünk, annak egy része mára beépült a mindennapjainkba. De még ettől is gyorsabb változás várható a jövőben.

Persze mindezzel a fejlődéssel párhuzamosan jelen van az elmaradottság és a szegénység is, és azt is kell kezelni. Tehát a településeknek is fel kell készülni a folyamatos alkalmazkodásra és változásra. Azonban minden változás úgy kezdődött, hogy volt valakinek egy álma, egy célja, majd világosan meghatározta a cél eléréséhez vezető utat, amihez hajlandó volt sok energiát befektetni és partnereket keresni hozzá. Erre példák: kerékpárosbarát város – Koppenhága. A város fokozatosan alakította ki a kerékpározás feltételrendszerét, miközben lépéseket tett az autós közlekedés visszaszorítására. A kerékpárutak hossza 454 kilométer, és a lakosok 56 százaléka kerékpárral közlekedik. Vannak hazai jó példák is, például évente odaítélik a kerékpárosbarát település címet (2016-ban Nyíregyháza kapta ezt). Biotelepülés – Hernádszentandrás. Az évek során az egyre több és jobb minőségű biotermékből új márkát alakítottak ki. Így lett Hernádszentandrásból BioSzentandrás. Önfenntartó falu – Rozsály. A település már a rendszerváltás után az önfenntartás útjára lépett: mindent maga termel és maga állít elő. A település ma már értelmes munkát tud biztosítani az ott lakóknak.

Nézzük a megoldást! Minden kockázatos út elején felmerülnek kérdések: érdemes-e elindulni, egyáltalán mit nyerhetek és mit veszíthetek vele. Ilyenkor mindig az első lépés megtétele a legnehezebb, hiszen azt követően az ember már mindent megtesz, hogy önigazolja az eredeti elhatározását. Így születik a siker. Ehhez ötletek: válasszunk ki olyan célt, ami leginkább vállalható és a legtöbb ember tud azonosulni vele, például csökkentjük az intézményeink energiaköltségét, és az így megtakarított pénzt tanulási ösztöndíjra, helyi művészeti csoportok támogatására fordítjuk, vagy virágos és zöldváros leszünk. A lényeg, hogy meg lehet valósítani az önbeteljesítő jóslatot. Ennek során a lakosság egy jelentős része elkötelezetté fog válni. De lesznek kritikusok is. Erősödni fog a belső összetartás és növekedni fog a település imidzse, és a lakosok büszkék lesznek a települési hovatartozásukra. Lehetne még számtalan előnyt és hátrányt felsorolni, de a lényege az, hogy csinálni kell. (További információ erről a MEGAKOM blogban).

Szerzőnk városfejlesztési szakértő

- Róka László -