Farkasbőrbe bújt bárányhimlő

Budapest, Nyíregyháza - A bárányhimlő nem csak a gyerekekre, a felnőttekre is veszélyes.

– A feleségem még nem volt három hónapos terhes, amikor bárányhimlős lett. Az orvos nem tudta megmondani, hogy mire számíthatunk, de nem akartuk elvetetni a babát. A párom nem viselte könnyen a fertőzést, de leginkább a pocakjában növekedő kicsiért aggódott – mesélte el történetüket lapunknak Tóth László. – A fiunk testi fejlődésében nem okozott gondot a vírus, azonban kiderült, az idegrendszerét megtámadta; tanulási nehézségek, memóriazavarok jelentkeztek nála, és az orvosok azt mondták, ez összefüggésben van az édesanyja bárányhimlőjével.

A védőoltás nem játék, előzzük meg a bajt, ha lehet!

Tóth László

Szerencsésnek tartják magukat, mert a most húszéves gyermekük képes az önálló életre. – Szakmát tanult, az elméleti anyaggal nagyon sokat küszködött, ám a gyakorlati oldalon ezt pótolni tudta. Nem lett belőle orvos, jogász, nincs diplomája, s ha bele­gondolunk, sokkal súlyosabb szövődménye is lehetett volna az esetnek. Én azóta mindig mindenkinek elmondom, a védőoltás nem játék, nem szeretem vagy nem szeretem kérdése, ha meg lehet előzni a bajt, tegyük meg! – vallja László, és azt mondja, ha a felesége gyermekkorában átesik a bárányhimlőn vagy kap védőoltást, teljesen másképp alakulhatott volna az életük.

Hatékony védekezés

– A terhesség alatt jelentkező bárányhimlő a várandós nő megváltozott immunstátusza miatt nagyobb eséllyel társul valamilyen szövődménnyel, rendszerint tüdőgyulladással. Ugyanakkor a terhesség alatt elszenvedett fertőzés súlyos elváltozások kockázatát jelentheti a fejlődő magzat számára is, mivel a kórokozók viszonylag könnyen átjutnak az anya szervezetéből a növekvő embrióba – írja a ­webbeteg.hu oldalon megjelent cikkében dr. Lesznyák Judit.

– Az első trimeszter alatt bekövetkező anyai és magzati fertőződés sok esetben súlyos, akár az idegrendszert, a szív- és érrendszert, a látásért, hallásért felelős szervek végleges károsodását okozhatja, nem ritkán a fejlődő végtagok deformitásával együtt. Általában az anyaméhen belül a bárányhimlőn átesett, egyébként egészséges csecsemők későbbi életük során viszonylag védettnek tekinthetők, közülük sokan gyermekkorban (amikor kortársaik a bárányhimlővel küzdenek) már a felnőttkorra jellemző vírusreaktiválódás tüneteit (övsömör) mutatják.

– A magzati fertőződés kockázata a terhesség legvégén ismét emelkedik, ha az édesanya a szülés előtti öt napon, vagy a szülést követő két napon belül betegszik meg. Ekkor ugyanis – a megszületés miatt – már nem jut idő és lehetőség arra, hogy az anya szervezete termelte ellenanyagok is a magzatba kerüljenek, így a kisbaba védtelen marad a fertőzéssel szemben. Ilyenkor a legtöbb esetben nem csupán bőrtünetek, de tüdőgyulladás, súlyos légzészavar, sárgasággal járó májérintettség, szívizomgyulladás, a vesék és az agy gyulladása jelentkezhet – fogalmaz a szakorvos. – A fertőzés ellen hatékonyan lehet védekezni védőoltással, ezért minden nőnek ajánlott a beadatása, aki gyermeket szeretne, és még nem esett át a fertőzésen.

Közösség iránti felelősség

– A kötelező védőoltások mellett bizonyos választhatóakat – így a bárányhimlő ellenit is – beadattuk a lányunknak, mérlegelve a lehetséges mellékhatásokat és annak a valószínűségét, hogy elkapja az adott betegséget. Korábban az volt az általános nézet, hogy jobb átesni a bárányhimlőn gyerekkorban, de úgy gondolom, még jobb egyáltalán nem átesni rajta – válaszolta érdeklődésünkre az ötéves Emese édesapja, Pálóczi Ádám, aki hozzátette: nem csak a saját gyerek, a közösség iránti felelősséget is figyelembe kell venni a védőoltásokkal kapcsolatban.

- KM -