Elvett iskolájuk után fizetnek: mit szólnak hozzá a megyei polgármesterek?

Szabolcs-Szatmár-Bereg - A jobb módú városokat úgynevezett szolidaritási hozzájárulás fizetésére kötelezi az állam.

Az ország 3200 önkormányzata közül 166 településnek összesen 23 milliárd forint szolidaritási hozzájárulást kell fizetnie az államnak az iskoláik átvétele után. Az, hogy mely helyhatóságoknak kell szolidárisnak lenniük, az adóerő-képességtől függ: azon településeknek, ahol az iparűzési adóbevétel egy főre vetített értéke meghaladja a 32 ezer forintot, fizetniük kell. Az egyik érintett Budaörs, melynek hatalmas összeget, 2,3 milliárd forintot kell lerónia. Vagyis a harmincezres lakosú kisváros állná az önkormányzati szektorra kirótt hozzájárulás több mint 10 százalékát. Még náluk is rosszabbul járhat Veresegyház, ahol az iparűzési­adó-bevétel 40 százalékát vonnák el.

Kíváncsiak voltunk arra, hogy megyénk településeinek mekkora terhet jelent a hozzájárulás, és hogy mit szólnak mindehhez az érintett polgármesterek.

Budaörs önkormányzata eddig évi 900 millió forintot fordított az iskolái működtetésére, most, az intézmények államosítása miatt pedig 2,3 milliárd forint szolidaritási hozzájárulást is fizetnie kell az államnak. Az önkormányzati szolidaritási hozzájárulás bevezetése Mátészalkán, megyénk második legnépesebb városában három általános iskolát, egy gimnáziumot és egy nevelési tanácsadó intézmény érint.

– A hozzájárulás összege hozzávetőleg annyi lesz, amennyit korábban az üzemeltetésre fordítottunk, ezért a költségvetésünket nem érinti negatívan ez az intézkedés – fejtegette érdeklődésünkre dr. Takács Csaba.

– Biztosat csak januárban fogunk tudni, de az előzetes számítások alapján valamelyest még csökkenni is fognak a költségeink azzal együtt, hogy a gyermekétkeztetés változatlanul önkormányzati feladat lesz – tette hozzá a város jegyzője.

A középmezőnybe tartoznak

Juhász Zoltán, Nagykálló első embere kérdésünkre mindjárt azzal kezdte, hogy az általuk működtetett két intézményt – az általános és a középiskolát – január 1-jétől átveszi a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ.

– Más önkormányzatok ezt már hamarabb is megtették, de most már minden oktatási intézményt állami kézbe kell adni. Mi egyébként abban bízunk, hogy ha tőlünk elkerül a feladat, azaz a működtetés, akkor a szolidaritási hozzájárulás levonása ellenére kevesebb lesz a kiadásunk, mint korábban volt. Nem mi vagyunk a leggazdagabb település a megyében: iparűzési adó szempontjából körülbelül a középmezőnybe tartozunk, s innen nézve még az is előfordulhat, hogy nem vonnak el tőlünk semennyit. Ám ha mégis, jogkövető önkormányzatként természetesen végrehajtjuk a rendelkezést.

– Őszintén szólva nem is biztos, hogy a legtöbb önkormányzat meg tudná mondani, miért ragaszkodik az iskolájához. Nekem az a véleményem, ha olyan emberek kerülnének az intézmények élére, vagy mondjuk sikerülne egy megfelelő szervezetet létrehoznunk az oktatásügy reformja érdekében, lehetne ezt jól csinálni. Úgy, hogy mindenkinek megfeleljen.

– Azt azért tudni kell, hogy az önkormányzatoknak – azóta, hogy a finanszírozási rendszert átalakították – se iskolával, sem pedig anélkül nem egyszerű a helyzete – fogalmazott sokatmondóan Juhász Zoltán.

Nem akarták átadni az intézményüket

– Eddig még nem tájékozódtunk a kérdésben, nem láttam még ezt a jogszabályt, s nem igazán tudom azt sem, hogy bennünket egyáltalán fog-e érinteni – nyilatkozta lapunknak Orosz Mihály, Kótaj polgármestere. – Azt azért elmondom, hogy nálunk baptista fenntartású az iskola. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy nem is akartuk átadni az intézményt a Klebelsberg Intézményfenntartó Központnak, már csak azért sem, mert az iskola épülete az önkormányzati vagyon részét képezi.

– Azt gondolom, hogy amit ma az oktatással művelnek, az felháborító! – fakadt ki a településvezető. – Sajnos nagyon sok mindennel nem értek egyet, s azokról sem tudnék sok jót mondani, akik ma az oktatásügyet vezetik – tette hozzá Orosz Mihály.

KM-HP, MJ