Negyven esztendőn át a felsőfokú képzés élvonalában

Nyíregyháza - A rendszerváltás tette lehetővé és sürgette a gazdálkodási tanszék megalakítását. A Kelet arcképcsarnoka: dr. Egri Imre főiskolai tanár.

Ha csupán annyit mondanánk róla, hogy immár négy évtizede tanít a Nyíregyházi Egyetemen, önmagában ennyi is indokolná, hogy megtudjuk, ki ő, honnan indult, mi áll mögötte. Csakhogy dr. Egri Imre élete, munkássága nem mindennapi, különösen, hogy már a pályakezdésnél is küzdenie kellett.

– Püspökladányi földműves családba születtem három lánytestvéremmel, ott is jártam iskolába egészen az érettségiig, majd szerettem volna megvalósítani orvostan-hallgatói álmomat. Sajnos oda nem vettek fel, ekkor lettem képesítés nélküli tanító Sárrétudvariban. Ottlétem alatt ütött be a „cseh helyzet”, s a bevonuló katonák pótlására engem is besoroztak.

– Amikor leszerelt, újra hatalmába kerítette a tanulási vágy, így került a főiskola matematika-fizika szakára, s ott is maradt tanársegédként dolgozni, hogy munka mellett – nem mellesleg – ingázzon a fővárosba, ahol a szakegyetemen közgazdász tanári diplomát szerzett.

Nem telt el sok idő, s olyan érdeklődés övezte itthoni kollégáival közös mikro- és makrogazdasági kutatásaikat, előadásaikat, hogy létrehozták a gazdálkodási tanszéket, melynek Egri Imre lett a ­vezetője, aki időközben doktori címet és Kijevben PhD tudományos minősítést is szerzett.

Egyesítés után fellendülés

– Valójában a rendszerváltás tette lehetővé és sürgette a gazdálkodási tanszékünk megalakítását, amely időközben „keresztelőkön” is átment. Előbb közgazdaság-tudományi tanszékként működtünk, amit én vezettem másfél évtizedig, majd a társadalmi változásokhoz igazodva logisztikai tanszék lettünk, melynek élén 12 évet töltöttem. Tény viszont, hogy a két intézmény, a mezőgazdasági és a tanárképző főiskola egyesítése lendítette fel a közgazdászképzést Nyíregyházán.

Közben családi élete is szépen alakult: megnősült, felesége szintén pedagógus, fiuk közgazdász, lányuk pszichológus Pesten.

Nem véletlenül említette a mikro- és makrogazdaság kifejezéseket: oktatómunkájukban jelen volt és van a háztartási, vállalati és nonprofit szervezetektől az állami, a nemzetközi gazdálkodás megismerésének, hasznosításának kutatása, továbbadása a hallgatóknak. Mindeközben szoros kapcsolatokat teremtettek külföldi – svájci és amerikai – szervezetekkel, alapítványokkal, részt vettek a hazai, megyei vállalkozások létrehozásában. Többek között az évek során csaknem másfél ezer szabolcs-szatmár-beregi szakembert képeztek ki, akik közül többen ma is felkeresik őket, hogy elmondják, miként veszik hasznát a tanultaknak.

„Jól érzem magam itt…”

Nem mellesleg Egri Imre eddig hatvanhét könyvet, illetve -részletet írt, néhány most is megjelenés előtt áll, és rendszeres előadója közgazdasági konferenciáknak. A sok tanulmány, kutatási eredmény ismertetése mellett tagja az Akadémia köztestületének, a közgazdasági társaság logisztikai ágazata elnökségének, a Debreceni Akadémiai Bizottság kutatócsoportjának.

– A korom miatt már tanszékvezető nem lehetek, de főállású főiskolai tanárként tovább dolgozom a nyugdíjig, mert nagyon jól érzem magam itt a 310-es szobában, a kitűnő kollégákkal meg a hallgatókkal az előadókban.

– Sokat kell még küzdeni a magamfajta közgazdásztanároknak is, hogy ne a mások vállára felkapaszkodó, a szakmát jobbára csak magázó emberek legyenek „nagyok”, hanem a jól felkészült, vállalkozó tehetséggel megáldottak lendítsék előre gazdaságunkat.

- Angyal Sándor -