Nagyon várja már a szeptembert

Nyírlugos, Debrecen - Szakály Mihályné számára hihetetlen, mennyire akarnak tanulni a hátrányos helyzetű nebulók.

Mindnyájunkban ott él egy tanító néni, akinek soha nem feledhetjük el kedvességét, figyelmességét, segítőkészségét, s akinek köszönhetjük, hogy bevezetett bennünket a számok és a betűk világába. Ötvenöt évvel ezelőtt a Nyírlugosi Általános Iskolában az első osztályos Kapási Máriának Babály Sándorné Emma néni lett a tanító nénije, s ez a találkozás meg is határozta a későbbi a hivatását.

A legcsodálatosabb dolog az elsősök tanítása. -Szakály Mihályné

Németh László-díj

– Példaképemmé vált az elsős tanító nénim. Annyira kedves volt a személyisége, kellemes volt a hangja, hogy otthon is iskolásdit játszottam. Meghatározóvá vált az életemben a sajnos tavaly elhunyt Emmuci néni, mert attól kezdve az volt a célom, hogy én is tanítónő legyek – emlékszik vissza a kisiskoláskor éveire Szakály Mihályné, a Nyírlugosi Általános Iskola Németh László-díjas tanítónője, ugyanis ezt a magas állami kitüntetést az idén átvehette a pedagógusnap alkalmából Budapesten Balog Zoltán minisztertől. Célját végül elérte, igaz, egy kis kerülővel.

A szülei azt szerették volna, hogy legyen szakmája, ezért az általános iskola elvégzése után Kisvárdán a Bessenyei György Közgazdasági Szakközépiskolában érettségizett 1973-ban. Bár szeretett volna továbbtanulni, de meghalt az édesapja, munkába kellett állnia.

Képesítés nélküli óvónőként helyezkedett el Nyírlugoson, s levelező tagozaton elvégezte a debreceni tanítóképző főiskolát úgy, hogy már férjhez ment és gyermeke is született. A régi álom megvalósításában az is ösztönözte, hogy férje szülei – Szakály György és Szakály Györgyné – is kiváló pedagógusok voltak a helyi iskolában.

Szakály Mihályné 1983-ban kapta kézhez a tanítói diplomáját, s abban az évben el is kezdett dolgozni a helyi iskolában. Kezdetben napközis nevelő volt, részt vett iskolai műsorok összeállításában, kirándulások szervezésében, aztán pedig már felmenő rendszerben tanította az alsósokat, akiknek osztályfőnökük is volt.

Szeretni és dicsérni

– A legcsodálatosabb dolog az elsősök tanítása. Ahogyan rácsodálkoznak a világra, ahogyan napról napra egyre jobban megértik a számok és a betűk összefüggéseit, az nagyszerű érzés, feledtet minden fáradságot. A jó pedagógus egyik fontos ismérve, hogy nagyon szereti a gyermekeket, dicséri és motiválja is őket – magyarázza lelkesen a kicsinyek Marika nénije, aki egy időben az igazgatóhelyettesi feladatokat is ellátta. Négy igazgató munkáját segítette 1989 és 2002 között. Sokat tanult tőlük, s hálás nekik – különösen Molnár István egykori és Elek Szilárd jelenlegi igazgatónak – azért a segítségért, amit a munkájához nyújtottak.

M. Magyar László

Utazás a lakóhely és a munkahely között

A tősgyökeres, ezer szállal a községhez kötődő tanító néniből az utóbbi nyolc évben ,,ingázó” pedagógus lett.

– Húsz éve meghalt a férjem, 41 évesen egyedül maradtam a fiammal. Ő is tanító lett, Debrecenben telepedett le. Hogy közelebb legyek hozzá és családjához, a két unokámhoz, nyolc éve beköltöztem Debrecenbe. Iskolai időben mindennap autóval járok ki Nyírlugosra tanítani egy kollégámmal együtt – folytatja Szakály Mihályné.

– Mivel mindennap ott vagyok a tanévben, nem érzem még az elköltözés fájdalmát. Lehet, hogy furcsa egy pedagógustól, de már várom a szeptembert. Harmadikos lesz az osztályom, s van benne jó néhány hátrányos helyzetű tanuló. Hihetetlen számomra, hogy mennyire akarnak tanulni ezek a diákok, korábban nem volt ilyen jellegű tapasztalatom. Aranyos, egyszerű gyerekek, de nagy szívük van, s a tudásra ki vannak éhezve. Ezért várom oly nagyon a szeptembert…