Komposztálási tanulmányúton jártak

Nyíregyháza - Már a nyolcvanas évektől komposztál kiskertes társasházukban a nyíregyházi Szőke Lajosné és családja.

Az eltelt harminc év alatt a homokot szépen termőtalajjá alakították át a háztartási hulladékból kikerülő, mintegy harmincszázaléknyi szerves anyagból; igazi édenkertet varázsoltak a konyhai és kerti „hulladékoknak” köszönhetően.

A zöldség, gyümölcs, falevél, gallyak egyaránt halomra kerülnek, és a kert egyik sarkában nedvesen tartva, árnyékban komposztálódnak a baktériumok, gombák, rovarok közreműködésével. A virágoskert, a kis termetű gyümölcsfák és cserjék, a házat és kerítést befutó lila akácok mutatják, hogy a talajerő-utánpótlás ezen módjának van eredménye.

A Russmedia Kft. és az Ökológiai Intézet Alapítványa által szervezett, kertbarátoknak meghirdetett tanulmányút résztvevői annak is nyomába eredtek, vajon mi lesz a sorsa az ipari mennyiségű szerves anyagoknak. A Nyírségvíz Zrt. központi komposztálótelepén Krajecz András telepvezető arról beszélt, hogyan nyernek a városi szennyvízből mechanikai és speciális baktériumkezelés révén értékes komposztot. Kiderült az is: rothasztó eljárással kinyerik a biogázt, mely csaknem egészében fedezi a telep hő- és energiaellátását. Az iszapot 20–25 százalékos víztartalmúra sűrítik, majd 25–30 nap alatt riolit, bentonit hozzáadásával, rendszeres keveréssel, komposztálják. A komposztot minősítik, zöldfelületek megújítására, mezőgazdasági célokra értékesítik.

Biogazdaság

Az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség által támogatott tanulmányút résztvevői ellátogathattak Baktalórántházára, az Öko-Flóra termékeket előállító biogazdaságba, ahol szamócát, bodzát, homoktövist, meggyet, szilvát is feldolgoznak. Elsősorban a bodzavirág maradványát komposztálják, és marhatrágyával kiegészítve újítják meg évről évre a gazdaság termőtalaját.