Szalma: egészségesebb élettér

Nyíregyháza - „Ami még lényeges szempont volt, az az építőanyag természetessége.”

– A szalmabála egy természetes építőanyag, lényegében egy mezőgazdasági melléktermék. Több jó tulajdonsága van: kiváló hő- és hangszigetelő, ezen felül olcsó, további előnye, hogy helyben megtalálható – hangzott el a Környezet és Energia Alapítvány lakossági fórumán, melyen a szalmabála-építészet kulisszái mögé nyerhetett betekintést az érdeklődő.

Utólag is használhatjuk

– A másik fontos szempont, hogy a mai modern korban az alkalmazáshoz szükséges technológia a rendelkezésünkre áll ahhoz, hogy a szalmabálát az épülő házak szigeteléséhez és a már meglévő épületek utólagos hőszigeteléséhez is felhasználjuk – mondta Zalatnay László, az alapítvány munkatársa, aki hozzátette: ez az építőipari módszer helyi alapanyagra épül, illetve kevesebb energia felhasználásával is jár.

A nyíregyházi Kosár közösség Dózsa György utcán található központjában megtartott előadáson elhangzott: egy 35 centis szalmafal megfelel egy 25–28 centis hagyományos polisztirol szigetelésnek, az ára pedig töredéke annak.

A gazdaságba pörög vissza

– Ha belegondolunk abba, hogy a helyi anyagok megvásárlása révén a helyi gazdaságot erősítjük, a beépítéshez pedig helyi munkaerőt veszünk igénybe, akkor a költségek jelentős része a helyi gazdaságba forog vissza – fogalmazott Zalatnay László, akitől lapunk megtudta azt is, hogy szalmabálával szigetelt lakóház több is van a megyeszékhelyen, illetve környékén: Oroson, a Kertvárosban, valamint Bálintbokorban. Lapunk felkereste az Oroson élő Révész Mártont. – Az eredeti láz, melyben lakunk, 1948-ban épült. Mi 2011-ben költöztünk be, és kezdtük meg a felújítást, bővítést: az utólagos szigetelést a régi vályogfalakat meghagyva végeztük el. A régi épület 60 négyzetméteres volt, ehhez építettünk hozzá még egy ugyanekkora lakrészt, melynek favázát szalmabálával töltöttük ki – nyilatkozta lapunknak Révész Márton.

Az utólagos szigetelés költsége falfelületre számolva 2800 forint/négyzetméterre jött ki az Oroson élő férfinak. A tervezés során az vezérelte őt, hogy az épület hosszú távú működtetése ne jelentsen nagy anyagi terhet.

A gyerekekre is költhetnénk

– Egy átlagos magyar család több százezer forintot fizet ki egy évben fűtésre, ezt az összeget költhetnénk másra is, például a gyerekeinkre. Ami még lényeges szempont volt, az az építőanyag természetessége, és az épület egészséges belső élettere. Egy mai modern építkezésnél rengeteg méreganyagot építünk be. Az szigetelésekben, vakolatokban, festékekben, ragasztóanyagokban nagyon sok olyan káros anyag van, amely az évek során folyamatosan kipárolog, ezzel mérgezve a házban élő embereket – érvelt a környezetvédelmi szempontok mellett Révész Márton, akinek a tapasztalatai igazolták előzetes várakozását: az éves fűtési költsége tűzifával számolva 50–60 ezer forint körül alakul.

- Tarnavölgyi Gergely -

A teljes cikk elolvasható a Kelet-Magyarország március 17-i számában a és a kelet.hu-n.