„Játssz még!” emlékgála Kisvárdán

Kisvárda – A Várszínház és Művészetek Háza színháztermét megtöltő közönséget két DoktoRock–kos Dion Marianna és Dr. Ragány Zoltán köszöntötte, ismertetve a két részes előadás programját. Az első részben a Kormorán Együttes dalai –melyek Dr. Péter Csaba kedvelt zenéi voltak– míg a második részben a társulat tagjainak előadásában, a bemutatott előadások kedvelt dalai szólaltak meg. Az első részben elhangzott dalokkal egyben köszöntötték az 1848–49–es forradalom és szabadságharc 168. évfordulóját. Oldalakat töltenének meg a szereplők nevei az elmúlt 25 évből, melyből 15 évet Dr. Péter Csaba vezetésével maradandó élményt adtak a színházat szerető közönségnek Felső–Szabolcsban.

A kezdetektől napjainkig

Egy zenét szerető fiatal orvos, Dr. Péter Csaba (1962–2006) és társai 1991–ben egy orvos–jogász jótékonysági bált szerveztek. Ez pusztán egy kellemes estének indult, aztán kiderült: mégis elkezdődött valami. Huszonöt éve annak, hogy megalakult a DoktoRock Színtársulat. Bár a csapat, „a család” összetétele folyamatosan változott, átalakult, de mindig képes volt megújulni. A színház és a zenés darabok iránti lelkesedés és szeretet az, ami összetartotta és összetartja őket. Azért sikerülhet az óta is évről évre minden előadásukat emlékezetessé varázsolni, mert a közönség és a saját maguk örömére igyekeztek s igyekeznek a legjobbat nyújtani ott, ahol minden pillanat számít: a színpadon.

1993 az István a királlyal tartották meg első színpadi előadásukat. Az azt követő években folyamatosak voltak a bemutatóik: olyanok léptek fel velük egy színpadon, mint Vikidál Gyula, Sasvári Sándor, Kalapács József, Csengeri Ottilia és Nagy Anikó. Miklós Tibor (1947–2013) író, műfordító, dalszövegíró, rendező, 1998–ban kapcsolódott be a színtársulat munkájába. Aki 15 éves munkássága alatt tevékeny részesévé vált a kisvárdai sikereknek. Az akkori amatőrökből az óta, jó páran profikká váltak. Az elmúlt huszonöt év alatt több mint húsz bemutatót állítottak színpadra, s mintegy 150 előadást tartottak a kisvárdai és környékbeli közönség nagy örömére és megelégedésére.

Dr. Péter Csaba által színre vitt utolsó előadás 2005. augusztus 19–20–21, az Egri csillagok volt, amit Nagy Lóránt rendezett. A legtöbb szereplőt megmozgató előadás volt a legnehezebb és a leghitelesebb. A szerzők –akik személyesen vettek részt az előadáson– annak végén meghatottan, könnyeikkel küszködve, Dr. Péter Csabát karolva egy emberként énekelték a darabban elhangzott „Nézz ránk Európa” című betétdalt.

„Játssz még!”

A vasárnap esti „Játssz még” emlékgálán – a teljesség igénye nélkül – felléptek az alapító tagok mellett mindazok, akik az elmúlt negyedszázad alatt szereplői, közreműködői voltak az előadásokban. Felcsendülnek a világhírű musicalek dalai, valamint a bemutatott előadások közkedvelt dalai. A bemutatott dalok érdekessége volt, hogy azokat átdolgozva, egyszerre több szereplő énekelte a DoktoRock társulatának tagjai. A több mint félszáz szereplő vett részt az emlékgála bemutatóján. Ott voltak az első István, a király (1993.december15) bemutatóján szereplő Dr. Láczayné Pipoly Csilla, Dr. Láczay György, Dr. Nagy Péter, Dr. Artner Géza és a többiek, akik a későbbiekben kapcsolódtak be a színtársulat munkájába. A Láczay házaspárnak rég óhajtott kívánsága volt, hogy egyszer elénekeljék a Miklós Tibor magyar szövegével készült Miss Saigonból a Szóló szaxofont. Most teljesült az álmuk, hiszen több társukkal együtt közösen szólt a szaxofon. Fellépet a gálán, Gubik Petra, Nagy Sándor, és még sokan mások. De voltak olyanok, akik elfoglaltságuk miatt nem tudtak részt venni ezen az emlékesten.

Maradandó élményben részesültek a megjelentek ezen az estén. Ezt úgy hálálták meg, hogy felállva vastapssal köszönték meg a mintegy két órás emlékezetessé váló előadást. Ezt a csapat is meghálálta, még egy ráadás számmal.

Köszönet az emlékgála létrehozóinak, valamennyi résztvevőnek, a fellépőknek, hogy megteremtették a „csodát” a visszaidézések megjelenítését.

Létre hoztak egy csodát

Dr. Péter Csaba tíz évvel ezelőtt 2006–ban eltávozott a földi világból. Miklós Tibor pedig 2013–ban. Föntről azonban egészen biztosan ugyanazzal a hittel és lelkesedéssel segítik és támogatják a DoktoRock Színtársulat tagjait, mint életükben tette. A csapatban dolgozók, megtalálták egymást azokkal az emberekkel, akikkel közösen létre tudták hozni a csodát. Arra is ügyelve, hogy legyen utánpótlás. Támogatták, felkarolták, segítették a tehetségeket. Nem véletlen, hogy a már befutott színészek és a pályakezdők is úgy emlékeznek rájuk, mintha egy kicsit a gyermekeik lennének. Ők továbbvihetik, amit az „apjuk” felépített. Találkoztak ott fent az égiek csarnokában. Bízom benne, hogy Ők ott ketten együtt figyelik a várdai DoktoRock „patinássá” nemesedett társulatának további munkáját.

- Vincze Péter -