Olvasónkkal pont szembejött az evolúcióelmélet a bevásárolóközpontban

Nyíregyháza - Az ember és a csimpánz rokonságát sokáig kétkedéssel fogadtam, mígnem advent második vasárnapján meglátogattam az egyik bevásárlóközpontot - kezdi olvasónk.

A földön heverő banán, a fogvicsorgatás, a lökdösődés és a verbális atrocitás kísérte pozícióharc tökéletesen meggyőzött Darwin elméletének helyességéről. A túlélési ösztöntől vezérelve a pénztárak biztonságába menekültem. Hátam mögött óvodás fiúcska ugrált a bevásárlókocsiban, a cipőjéről a „Csendes éj” diszkósított változatának dallamára ütemesen pereg a játszótér és a kutyasétáltató sava-borsa. Előttem mutatós anyuka, borotvált tarkóján kínai bölcsesség virít, bal karján aprócska lánykát szorongat. Jobbjával ügyesen tömködi a szigorúan lightos, de még kifizetetlen rágcsát és kólát a csöppség szájába. A pénztáros kényszeredetten mosolyog, a biztonsági őr zavartan lesüti a szemét. Hiába kérem, nagy úr a vevő! Ennyi élménnyel gyarapodva magam is filozofikus hangulatba kerültem, és Erich Kästner találó sora jutott eszembe, mely magyarul így hangzik: „Nem az első emberek voltak az utolsó majmok.”

- Pristyák Zoltán -