Valami bűzlik Kispaládon: népességrobbanás az önkormányzati választás előtt?

Kispalád - Több, Ukrajnával határos magyar faluban is felduzzadt a népesség, az új lakóknak azonban se híre, se hamva. A KSH adatai szerint például több mint 1300-an lakják Kispaládot. A valóságban pedig alig több mint félezren.

Az ország keleti sarkában található, Nyíregyházától 112, az ukrán határtól 2 kilométerre fekvő Kispalád első ránézésre semmiben sem különbözik a Fehérgyarmati járásban található többi elöregedő kistelepüléstől. Utcáin alig lézengenek, mindössze a posta, a vegyesbolt környékén van némi mozgás, itt még az egyetlen kocsma is csak délután nyit ki. A legtöbben gyalog vagy biciklivel közlekednek, az autók benzingőze helyett felüdítő friss levegőt szippanthat az ember.

Valami mégis bűzlik a településen: a KSH statisztikája szerint több mint 1300 lélek lakja, hús-vér alakban azonban alig több mint félezer lakót számol a falu. A szóbeszéd szerint a népességlavina a tavalyi önkormányzati választás előtt kezdődött, és a voksolás idejére tetőzött, amikor egyre több határon túli magyart jelentkeztettek be a faluba, talán a két jelöltet támogató szavazatokban bízva.

Több pénz, több lehetőség

– Tény és való, hogy annak idején több kárpátaljai magyar is letelepedett itt, a faluban, sokan ide házasodtak, itt alapítottak családot, s máig ápolják a kapcsolatot a határon túli rokonaikkal. Abban sem találok kivetnivalót, hogy ezek a kispaládi emberek – kiaknázva a legális jogi kiskaput – lelkiismeretesen, önzetlenül igyekeztek segíteni a nehéz helyzetben lévő hozzátartozóikon. De ha valakik mások elesettségén és kiszolgáltatottságán igyekeztek meggazdagodni, az elítélendő! – mondta lapunknak Magyar Sándorné, aki 1998 óta vezeti a települést.

A kárpátaljai kettős állampolgároknak több szempontból is kapóra jött a tálcán kínált magyarországi állandó lakcím, így ugyanis sokan megúszták az ukrajnai besorozást, kimaradtak a kelet-ukrajnai háborúból. A honosított kárpátaljaiak tisztában voltak azzal is, hogy lakcím- és taj-kártyával, valamint adó- és személyi igazolvánnyal a zsebükben immár legálisan vállalhatnak munkát hazánkban, illetve bármely uniós tagországban, valamint jobb szociális juttatáshoz jutnak, legyen szó nyugdíjról, családi pótlékról vagy egészségügyi ellátásokról.

A polgármester nem rejtette véka alá azt sem, hogy a fiktív népességrobbanás egy fillér hasznot sem hozott az önkormányzatnak, éppen ellenkezőleg, könnyen előfordulhat, hogy a bejelentkezések miatt búcsút inthetnek a falugondnoki szolgálatnak!

Bekeményített a hivatal

– A faluban papíron már majd’ másfélezren laknak, a „gondnokságra” ugyanakkor csak a legfeljebb 600 fős települések jogosultak. Szükségünk van a falugondokra, sokaknak ő hozza a gyógyszereket, ő vásárol be, kincsként tekintenek rá a helyi idősek, betegek! Abban bízom, hogy a döntéshozók a valódi lélekszámot fogják figyelembe venni –mondta Magyar Sándorné, majd elárulta: ő időben jelezte a problémát a rendőrségnek és a jegyzőnek, de azt a választ kapta, hogy nincs mit tenni, mert a bejelentkezések, lakcímlétesítések folyamata nem törvénysértő.

– Annyit azért sikerült elérni, hogy csökkent a haszonleső visszaélések száma, a hivatal szigorúan ellenőrzi, hogy az új lakó valóban életvitelszerűen Kispaládon él-e, a bejelentkezést pedig már nem lehet helyben intézni, csak a 30 kilométerrel távolabbi Fehérgyarmati Járási Hivatalban! – tette hozzá a településvezető.

Akik valóban itt élnek...

A kilencvenes éveiben járó Erzsike néni éppen ivóvizet engedett a kútból, amikor megszólítottuk. Mire a vödör megtelt, sokat megtudtunk az idős asszonytól a Kispaládon élő emberekről.

– Igen, szép számmal laknak itt Kárpátaljáról származó magyarok, persze, nem annyian, mint amennyit „lekönyveltek” az utóbbi időben. Nem tudom, hová mennyien vannak bejelentve, de akik valóban itt élnek, azok becsületes, szorgalmas, segítőkész, jó emberek, ami ritka a mai világban – szólt elismerően a falubeliekről.

KM