Járványveszély! Tonnaszámra úszik az ukrán hulladék a Tiszán

Szabolcs-Szatmár-Bereg - Sokkoló a helyzet - és mégis, úgy tűnik, senki sem foglalkozik a dologgal. Pedig a szemét járványügyi kockázatot is jelenthet.

A Tisza felső szakasza már apad, a levonuló árhullám azonban a külföldi vízgyűjtőről jelentős mennyiségű kommunális hulladékot szállít. A folyóink tisztaságáért küzdő PET Kupa és az Öko-Pack Kft. szakemberei megdöbbentő felvételeket készítettek a több tonnányi úszó szemétről.

Ez járványügyi kockázatot is jelenthet, védett környezetvédelmi területeket fenyeget, még sincs jelenleg alkalmazható gyakorlat a hulladéktenger megállítására – vélekedik Hankó Gergely hulladékgazdálkodási szakember.

Rengeteg palack

– Az előzetesen kapott információk alapján a jándi kikötőnél kezdtük a sokkoló helyzet felderítését, ahol akkor a medréből kilépő Tisza még nem érte el a tetőzést. A vízen egymást érték az uszadékanyagok, köztük rengeteg palack és egyéb – nagyrészt Ukrajnából érkező – háztartási lom. Ennek pontos összetételét nehéz megmondani, de mivel egyértelműen lakossági eredetű és nagy mennyiségű szemétről van szó, feltételezhető, hogy sok veszélyes anyagot (olaj, elem, állati tetem, vegyszer stb.) is tartalmaz a szennyezés – emlékszik vissza a „hulladékkommandó” első lépésire Hankó Gergely.

Ezután a csapat a zajlás nyomába indult, a tokaji hídról csípték el a „jelenséget”. Percenként nagyjából két darab, 10–30 négyzetméteres hulladéksziget úszott el a híd alatt, amely 30–35 százalékban tartalmazott lakossági hulladékot; elsősorban műanyagot, de felfedezhető volt gumi, üveg és (kapaszkodjanak meg!) egy döglött disznó is.

– Mivel itt hajó hiányában nem tudtunk vízre szállni, indult tovább a hajsza, végül Tiszacsegénél sikerült a vízre szállás, ahol a KÖTIVIZIG biztosított motoros csónakot önkénteseink számára. Közel 16 folyamkilométer behajózása alatt jócskán láttunk szeméthalmokat – közölte a hulladékgazdálkodási szakember, aki szerint a leúszó hulladék a tetemek miatt járványveszéllyel is párosul, illetve rendkívüli károkat okoz az árterek menti védett területek élővilágában.

– Szomorúan tapasztaltuk, hogy ez a probléma gazdátlan, a sok tonnányi hulladék napok óta hazai vizeinken úszik, és úgy tűnik, mintha senki nem foglalkozna vele hatékonyan… Évek óta hozza a szemetet az áradó Tisza, és még mindig nincs átfogó megoldás – hívta fel a figyelmet a problémára Hankó Gergely.

Tájékoztatást kértek

Hozzátette: a hulladékzajlás elérte a Tiszalöki Vízerőmű zsilipjeit, szerda délután egy nagyobb mennyiséget elengedtek, mert nincs eszköz a kitermeléshez, és a víznyomás már szükségessé tette a zsilip nyitását. A szemét most úszik a Tisza-tó felé, ahol az öblítőcsatornákon fogják elterelni a tótól. Várhatóan pénteken ér a Kiskörei víztározóhoz, ott visszatartják egy darabig, és vagy kitermelik (ha a feltételek adottak: időjárás, víznyomás, engedélyek), vagy továbbengedik. Utána Szerbia, Románia, a Fekete-tenger, majd az óceán következik – vázolta fel a szomorú jövőképet Hankó Gergely.

– A tapasztalatainkat jelentettük a Belügyminisztérium Vízügyi Főigazgatóságnak. Nagyon fontosnak tartom kiemelni, hogy nem a hatóságokat okoljuk, hanem a megoldást keressük. A szomszédos országokkal évekkel ezelőtt aláírt nemzetközi egyezményre hivatkozva az ukrán és román szennyezők figyelmét fel kell hívni a problémára, és meg kell kezdeni a közös, nemzetközi megoldás kimunkálását – fogalmazott a szakember.

KM-TG